Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
232 407. sz. E. H.: A házassági életközösség visszaállítására kötelező bírói határozat kibocsátását a Ht. 77. §. aj pontja alapján szorgalmazó kérvényben nemcsak a megbocsátás, hanem a többi bontóokokról való lemondás is rejlik, még pedig akkor is, ha a bírói határozat kibocsátását kérelmező házastárs keresetét nem a Ht. 77. §. a) pontjára, hanem a Ht.-ben meghatározott valamely más bontóokra alapítja. Ebből önként következik, hogy a kérvény beadását megelőző időben elkövetett vétkes cselekedetek sem önálló, sem támogató bontóokként nem érvényesíthetők, kivéve, ha azok csak a kérvény beadása után jutottak a keresettel fellépő házastársnak tudomására. (2029/1915.) I. A megbocsátás fogalma. — II. Érvényességi kellékei. — III. Megnyilvánulási módjai, utaló tények: 1.' nemi érintkezés, — 2. életközösség fenntartása, — 3; életközösség visszaállítása, — 4. kereset visszavonása, elállás a keresettől, — 5. bírói úton való visszahívás, — 6. magánúton való visszahívás, — 7. közvetett utaló magatartás. — IV. Feltételhez kötött megbocsátás. — V. Cselekvőképesség, perképesség jelentősége. — VI. Hivatalbóli figyelembevétel. I. A házassági kötelességsértésről való tudomásszerzés a nem vétkes házastársban egy lelki folyamatot indít el, amelynek eredménye vagy a kötelességsértés következményeinek az életközösség megszüntetésével, bontás szorgalmazásával, stb. való levonása, vagy megbocsátás lehet. Utóbbi azt jelenti, hogy a vétlen fél a házasságot — bár őt sérelem érte — fenn kívánja tartani.11 A Kúria meghatározása szerint: ,,A megbocsátás a lélek benső kiengesztelődése, amely külső jelenségekből válik nyilvánvalóvá."12 11 A törvény a kötelék fenntartásának kérdésében pozitív irányban felIellen rendelkezési jogot biztosít a vétlen házastársnak s a legsúlyosabb sérelem miatt is csak megengedi, de nem teszi kötelezővé, hogy bontást kérjen. Még a feltétlen bontóokot megvalósító kötelességsértés esetében is kívánhatja a vétlen házastárs a kötelék fenntartását, a legsúlyosabb, egyéniségéhez és a felek életviszonyaihoz mérten nyilván feldultságot eredményező kötelességsérlést is megbocsáthatja. A kisebb jelentőségű házastársi kötelességek megbocsátása egyenesen kötelessége a vétlen házastársnak. Ez a kötelesség a házasság erkölcsi taríalmából fakad. (L. 406. és 727. sz. E. H.-t.) 12 1821/1937. Almási (155.) szerint: „A családjogi tilos cselekmény meg bocsátása a sértett fél érzelmére utaló oly tényleges magatartása, amelyből kétségtelen, hogy a felbontási ok létesítése által rajta esett sérelem tekintelében kiengesztelődött s hogy czúllal a sérelme elenyészett."