Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

225 I. Házassági bontójogunk a vétkességi rendszeren alapul. Ez azt jelenti, hogy a házasság felbontásához nem elég a bontóok objektív tényállása, hanem alanyi mozzanatként az is kell, hogy a bontóokul felhozott kötelességsértés a házasfél szándékából keletkezzék. Házasságjogi értelemben a szándék a házastársi kötelességsértést (cselekvést, vagy mulasztást) kifejtő személy akaratának magatartásával való kapcsolata. Vétlen magatartás még akkor sem bontóok, ha ennek folytán a házassági célok egyike, vagy másika elérhetetlenné válik.522 Csak a 80. §. a) pontja említi ugyan a bontóok megvalósulásának egyik elemeként a szándékot, de az összes bontóokot áttekintve azt látjuk, hogy valamennyi csak szándékosan követhető el.523 A szándék megállapításának előfeltétele: az akarat normális motiváló képessége, a beszámíthatóság, a vétőképesség.524 Ehhezképest az a házastárs, akinek a bontóokul felhozott kötelességsértés elkövetésekor — akár fejletlenség, akár mulóvagy végleges elmezavar, akár más ok miatt — nem volt meg az az értelmi képessége, mely magatartása jogellenes voltának felismeréséhez szükséges, vétőképtelen, tehát kötelességsértése szándék hiányában nem valósíthat meg bontóokot.525 II. A szándék hiányossága a kötelességsértés tárgyi és alanyi súlyát olyan mértékben csökkentheti, hogy megfoszthatja bontó hatásától. Ilyen esetben a bontóokul felhozott kötelességsértést a szándék hiányosságát előidéző ok és ennek a kötelességsértő házastársra gyakorolt hatása megfosztja súlyától, vagy legalábbis lényegesen kevésbbé súlyossá: menthetővé teszi. A jogaiban sértett házastárs — aki házastársával szemben a házasság erkölcsi tartalmánál fogva belátásra és elnézésre van kötelezve — az ilyen kötelességsértést megbocsátani tartozik. Az, hogy a keresettel fellépő házastárs megbocsátás! kötelességének nem tett eleget és a kötelességsértést tényleg nem bocsá522 4164/1930., 4647/1931., 5860/1931., 162/1934., 878/1934., 89/1935. 523 A 76. §. a tudatosságot kívánja meg, a tudat pedig a szándék egyik eleme, mert a szándék: tudat és akarat. A 77. §. szerint az igazolatlan elhagyás és a visszatérés igazolatlan megtagadása, a 79. §. szerint bünteti miatti elítélés a bontóok, már pedig a bűntett gondatlan cselekmény nem lehet. A 80. §. b)—d) pontjainál ugyanezt a követelményt látjuk. A szándék szükségképenisége alapja annak a felfogásnak, melyet irodalmunkban Almási hangsúlyoz, hogy. „a házasság-felbontási ok mindig a házasfél családjogi tilos cselekménye." (149.) *24 Szladits: I. 131. 525 Az elmebetegségre vonatkozóan lásd a 87. §-t. Dr. Nagy: A házassági jog. 15