Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

211 A feldultság elbírálása rendkívül nehéz feladat, mert nem elég azt megállapítani, hogy a bírói döntés pillanatában valóban az elviselhetetlenségig fel van dúlva a bontást kérő oldalán az életközösség, hanem a legfinomabb érzékkel, teljesen beleilleszkedve a házasfelek egyéni életébe és lelkivilágába, jósként, a házassági viszony fenntartása esetére annak jövőbeli alakulását is vizsgálva kell afelett is ítélni, hogy a jövőbeli együttélés is elviselhetetlenné vált-e a megállapított bontóok házassági viszonyt feldúló hatásaként.415 II. A feldultság fennforgásának vagy fenn nem forgásának eldöntéséhez elsősorban a házasfelek, éspedig a törvény kifejezett rendelkezéséhez képest mindkét házasfél egyénisége és életviszonyai tekintetében támpontot nyújtó adatokat kell vizsgálat tárgyává tenni. Különösen figyelembe kell venni: 1. A házastársak társadalmi állását, mert az erkölcsről, a házastársi kötelességekről és ezek megsértéséről kialakult felfogás társadalmi osztályonként különbségeket mutat. Ami az egyik társadalmi rétegnél a legtöbb esetben feldultságot előidéző, megbecstelenítő cselekmény, az a másiknál egyszerű tréfálkozás, mindennapos bevett szokás. (így, míg a földművelőnépnél egyes vidékeken szokásos, hogy a férfiak tréfálkozás közben ölelgetik és fogdossák a nőket,416 addig a magasabb társadalmi réteg tagjai súlyosan elítélik a test fogdosásának tűrését, amit még mulatozás alkalmával is megengedhetetlennek tartanak.417 Idegen, különnemű személlyel egy szobában való alvás, albérlet és ágyrajárás az alsóbb társadalmi osztályoknál, különösen városokban általános szokás,418 a magasabb társadami osztályhoz tartozók megítélése szerint viszont a különneműeknek kényszerítő szükség nélkül egy szobában való alvásából a házastársi hűség megszegésére lehet alaposan következtetni. A földmíves osztály tagjainál a nem minden alapot nélkülöző féltékenységből eredő veszélytelen fenyegetés,419 az alsóbb társadalmi osztályhoz tartozóknál a veszekedés közben elhangzott kisebb sértés,420 a ház415 L. Tóth György: „A Ht. 80. §. utolsó bekezdésének helyes értelme" (P. J. 1933. 8. sz. 395. 1.) és Kauser Lipót: „A feldultság és elviselhetetlenség a házassági törvény 80. §-ában" (melléklet a P. J. 1934. márc. számához), hol utóbbi azt az álláspontját fejti ki, hogy a törvény a bíróra lehetetlen feladatot ró. 416 2600/1931. 417 7000/1926., 371/1934. 416 2384/1931. 419 976/1927. 420 7874/1927., 2142/1930.