Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])
193 feleségének, hogy céltalan a további együttélés és hogy a házasság felbontásának megbeszélése végett keresse fel ügyvédjét;249 a házastárs ridegen és tartózkodóan viselkedett és kijelentette, hogy válni akar;250 levélben közölte válási szándékát.251 Nem bontóokot megvalósító súlyú kötelességsértés a válási szándéknak a másik házastárs kötelességsértö magatartása által előidézett elkeseredett lelkiállapotban való kijelentése.252 Válási hajlandóság nyilvánítása rendszerint nem tekinthető bontóoknak, mert a legtöbb esetben a másik házastárs kezdeményezésére történik, aki pénzt, vagy egyéb vagyoni előnyt ajánl fel házastársának bontás esetére. Ilyenkor a Ht. 81. §. is kizárja a bontóok megállapítását,253 de azért sem tekinthető kötelességsértésnek, mert nem a felek tetszésétől függ, hogy fenntartják-e házasságukat, vagy sem.254 A házasság felbontására irányuló hajlandóság nyilvánítása is megvalósíthat azonban az eset körülményeihez képest bontóokot, amit a Kúria akkor állapított meg, amikor a férj a feleség által indított bontóperben azt üzente a feleségnek, hogy nagyobb anyagi előny ellenében perbeli védekezésétől el fog állni.255 j) Albérlőtartás, albérletbenlakás, ágyrajárás kérdésének elbírálásánál az a döntő szempont, hogy annak a társadalmi osztálynak, amelyhez a konkrét ügyben szereplő házastársak tartoznak, mi e vonatkozásban a helyes erkölcsi felfogása? E felfogás szerint tisztességes-e, megengedhető-e az albérlőtartás, albérletben lakás? Figyelemmel kell lenni a peresfelek vagyoni helyzetére is.256 Az albérlőtartás, albérletben lakás az alsóbb társadalmi osztályoknál, különösen városokban még abban az alakjában is általánosan bevett szokás, hogy egy szobában több, esetleg különnemű személy lakik. Ebből következik, hogy e társadalmi osztályok tagjainál továbbmenő tények nélkül a házastárs és az albérlő, vagy a bérbeadó és a házastárs benső viszonyára257 akkor sem vonható következtetés, ha a feleség a különélés alatt megélhetésének biztosítása céljából kizárólag férfi albérlőket tart,25* mert az a feltevés, hogy az állandóan fiatalemberek között lakó feleség nem maradhat tiszta, közelebbi tények bizonyítása nélkül nem helytálló.259 Nem vont a Kúria a feleség és az albérlő közötti benső viszonyra következtetést abból sem, hogy az albérlő a bontóperben a tanúvallomást a Pp. 299. §. 2. pontja alapján a szerelmi viszony kérdésében megtagadta260 és abból sem, hogy az albérlő 249 148/1929. 250 3642/1930. 231 3212/1934. 252 2996/1927. 253 5796/1930. 254 222/1930. 255 4710/1934. 256 2604/1929. 257 2384/1931. 258 177/1926. 259 2597/1934. 26» 7736/1921. Dr. Nagy: A házassági jog. 13