Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

18Í b) A házastárs ellen indított büntető, vagy polgári perben a tannzási kötelesség alóli mentességi jog igénybevételének ártási szándékból vagy bosszúból való elmulasztása és a házastársra terhelő vallomástétel, vagy a mentességi jognak abban az esetben való igénybevétele, amikor a tanuzás a férj lényeges érdekében állana, mindig bontóokot megvalósító tárgyi súlyú megsértése a kölcsönös támogatás kötelességének.120 Ilyen súlyú kötelességsértés az ártási szándék nélküli terhelő vallomástétel is, ha arra a saját, vagy hozzátartozó komoly érdekének megvédése céljából szükség nem volt.127 Ha az ártási, bosszúállási szándék megállapítható, akkor közömbös, hogy a vallomást a bíróság valónak fogadta-e el vagy sem,128 s hogy az erkölcsi, vagy anyagi kár bekövetkezett-e vagy sem. Azt, hogy a házastársak egymást kölcsönösen támogatni tartoznak, minden házastársnak korára és társadalmi helyzetére való tekintet nélkül tudnia kell, ez okból nem vehető figyelembe az a védekezés, hogy a vallomástétel megtagadásának jogára a bíró a tanuként kihallgatott házastársat nem figyelmeztette.129 Ehhezképest bontóokot megvalósító tárgyi súlyú kötelességsértést követett el a feleség, aki a férj nevelt leánya ellen névtelen feljelentés alapján magzatelhajtás miatt indított bűnügyben azt vallotta, hogy a férjnek is volt viszonya a gyanúsítottal;130 még súlyosabban bírálta el a Kúria a mentességi jogra való figyelmeztetés ellenére tett terhelő vallomást.131 Ha a vallomástétellel a cél nem a házastársnak való ártás, hanem a vallomást tevő, vagy közeli hozzátartozója jogos érdekének érvényesítése, vagy megvédése, úgy nincs kötelességsértés.132 126 3298/1931. 127 2253/1935. 128 3298/1934. 129 3298/1934. 130 3407/1930. 97/1928. 132 A Kúria erre vonatkozó gyakorlatát a következő két példa világítja meg: A férj a felesége ellen a szeretőjének állított nő által becsületsértés miatt indított bűnügyben a feleséget terhelő vallomást tett. Kötelességsértés azért nincs, mert a férj joggal tarthatta saját érdekében állónak, hogy a feleség által felhozott szerelmi viszony hiánya necsak a bontóperben állapíttassák meg, hanem ennek az állításnak alaptalansága azzal is alátámasztassék, hogy az azt állító feleséget a büntetőbíróság elítéli (3673/1930.). A feleség a férjtől elszenvedett sérelem miatti közbelépés céljából a lelkészhez fordult. A lelkész, hogy nagyobb eredményt érjen el, a segédpüspökkel íratott levelet a férjnek, aki a levél tartalma miatt rágalmazás