Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

XII A H. T. 3. §-nál az általános magánjog szabályai szerint követelhető kártérítés kérdését szerző szabatosan határolta el s helyesen emelte ki, hogy a kár mennyiségének meghatározása a bíróra nehéz feladatot ró. A 4. §-nál szerző nem hívta föl a figyelmet arra, hogy a Kúria engedmény nélkül is érvényesíthetőnek találta — a családi kapcsolat folytán — az eljegyzéssel okozati összefüggésben levő kiadásokat.8 A házassági akadályoknál szerző gyakorlati szempontból helyesen közli a honvédség és csendőrség tagjainak nősülésére vonatkozó szabályzatot (26. §.). Ugyancsak helyes a 7. és 8. §-ra vonatkozóan az igazságügyminiszter felmentésének — és a szülő beleegyezésének, — illetve a gyámhatóság jóváhagyásának egymáshoz való viszonyát rendező belügyminiszteri rendelet közlése (8. §. 6. p.). Az érvénytelenítésre vonatkozó anyag keretében az 59. §. 2. bekezdésének valódi értelmére vonatkozó vita ma is eldöntetlennek tekinthető. Szerző egy döntés közlésével a Kúriát beszélteti. Tekintélyi érvek = súlyos érvek, de Almási szerint: a szülőt, vagy a törvényes képviselőt. . . csupán a joggyakorlás kezdeményezése illeti meg, H. T. 59. §.9 E fejezet keretében gyakorlati szempontból igen helyes volt a vélt házasságra vonatkozó jogszabályokat a 72. §. kapcsán közölni. Kívánatos volt kiemelni, hogy a házasság érvénytelenítése iránt indított perrel — a vélt házasság megállapítására irányuló jog és az ebből származtatható további jogok érvényesítése összekapcsolható. Az összekapcsolhatás azt jelenti, hogy a semmiségre — vagy megtámadásra irányított per petitumán kívül — a megfelelő tényállításokhoz kapcsolva: kérni lehet a vélt házasság megállapítását és ebből folyóan kérni lehet a további jogokra való igény megítélését is. Ily esetben több irányú petitum állítandó föl. A vélt házasság megállapítására irányuló kereseti kérelem nélkül: az érvénytelenítési per keretében a házasság vélt volta döntés tárgyául nem szolgálhat. A derekas munka az V. fejezetben: a házasság megszűnésére és ezzel kapcsolatos kérdésekre vonatkozó kidolgozásban bontakozik ki. Szerző a törvény szellemét és a törvény szellemével összevágó gyakorlati alkalmazást jogászi éllel és nagy alapossággal tárja föl. s P. III. 5032/1935., P. III. 2991/1938. Ezek a döntések a .jogbizonyosságot nem szolgálják. 9 Szladits—Almási: I. 83. o.