Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

114 következik, hogy a házasság megszűnése után a kereset visszavonása által a megtámadást meg nem történtté tenni nem lehet. Ez esetben ítélethozatalra szükség nincs. Ebből az okból a törvény a bejelentés visszavonását hatálytalannak — vagyis a megtámadást fennállónak minősíti, mert a megtámadható házasságot bejelentéssel tett megtámadása után is minden további eljárás nélkül nyomban úgy kell tekinteni, mintha meg sem kötötték volna. 69. §. A házastárs házasságát csak maga támadhatja meg; a törvényes képviselőt e jog nem illeti. Cselekvőképességében korlátolt házastárs a megtámadási perben perképcs. Ha a házastárs a 7. §. ellenére kötött házasság esetében a kir. ügyésztől indított per folyamán fejlett korát eléri, vagy a 8. §. ellenére kötött házasság esetében a gyámhatóságtól indított per folyamán teljeskorúvá lesz, a per úgy amint van, reá száll át. A házastárs jogán a házasságot csak maga a házasfél támadhatja meg. A törvényes képviselőt a házastárs jogán megtámadási jog nem illeti meg, még képviseltje cselekvőképtelensége esetében sem.164 A cselekvőképtelenség ideje alatt a megtámadási határidő folyása a cselekvőképtelen házastárs tekintetében szünetel (1. 60. §.). Megtámadási per alperese azonban törvényes képviselője útján a cselekvőképtelen házastárs is lehet.165 A szakasz rendelkezése nem zárja ki a 7. §. (fejletlen kor) ellenére kötött házasságnál a kir. ügyész önálló megtámadási jogát és a 8. §. (beleegyezés hiánya) ellenére kötött házasságnál a gyámhatóság, illetve törvényes képviselő, beleegyezésre jogosult szülő megtámadási jogát, amit a törvény külön megenged. 70. §. A 49. és 50. §-ok rendelkezései a megtámadási perekre megfelelően alkalmazandók. A megtámadási pert a semmiségi perrel egyezően csak addig lehet megindítani, míg a házasság meg nem szűnt (Ht. 49. 184 A semmiségi pertől eltérő szabályozás (48. §.). IM T,. 1437/1926. és a törvény indokolását.