Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

115 § ). A házasság megszűnése után azonban keresettel, vagy kifogással bárki érvényesítheti a házasság érvénytelenségétől függő jogát (1. 71. és 49. szakaszoknál ismertetett szabályokat). A megtámadási perben hozott ítélet mindenkivel szemben hatályos, akár helyt ad a keresetnek, akár elutasítja azt (1. 50. £-t és a 61. §-nál közölt 911. sz. E. H.-t). 71. §. A házasság megszűnése után bárki érvényesítheti a házasság érvénytelenségétől függő jogait. A jogerős ítélet csak a perben állókkal szemben hatályos. A házasság megszűnése után a házasság érvénytelenségétől függő jogokat a Pp. 130. §-a alapján indított megállapítási keresettel, vagy bármely perben incidentaliter történő hivatkozással érvényesítheti bárki, tehát harmadik személy is. A §. második bekezdésében említett s csak a perben állókkal szemben hatályos jogerős ítélet alatt olyan külön perben hozott jogerős ítéletet kell érteni, amely perben harmadik személy érvényesítette a házasság érvénytelenségétől függő jogát. 72. §. A 98., 101—103. §-ok rendelkezései a házasság érvénytelenségét tárgyazó perekre megfelelően alkalmazandók. Semmiségi, vagy a kir. ügyész által indított megtámadási perekben a bíró a házastársak különélését a kir. ügyész indítványára vagy hivatalból is elrendelheti. Hármaskönyv, I. Rész 106. cím: Ha a férj és feleség között vérrokonságuk, vagy sógorságuk miatt, amelyről tudomásuk nem volt, elválás történik: akkor az asszony férjétől mind hitbérét, mind jegyajándékát megkapja s a házasság fennállása ideje alatt nemzett gyermekek is törvényes öröklési jogon mindkét szülőjük fekvő jószágaiban és birtokjogaiban benn fognak maradni. Hármaskönyv, I. Rész 108. cím: a vérrokonság nem tudása mindkét szülő ingatlan jószágaira nézve a magzatok törvényességét, annak tudása pedig az említett öröklésre nézve a magzatok törvénytelenségét okozza.