Nagy Domokos (szerk.): A házassági jog és a kuria gyakorlata (Budapest, [1940])

91 pontja) feltételes megtámadási ok, mert csak akkor lehet sikerrel érvényesíteni, ha alaposan feltehető, hogy a megtámadással élő házastárs az elítélés tudatában a házasságot nem kötötte volna meg. E rendelkezés helyes alkalmazása — figyelemmel arra, hogy az officialitás elvét a házasság fenntartása érdekében a megtámadási perekben is alkalmazni kell77 — a házastársak egyéniségének, erkölcsiségének, életviszonyainak, társadalmi állásának tüzetes vizsgálatát teszi szükségessé, de figyelemmel kell lennie a bírónak a polgári társadalom uralkodó felfogására is, mert a különböző társadalmi osztályok a különböző bűncselekmények súlyát és következményeit nem egyforma mértékkel mérik78 és bizonyos cselekmények elkövetőjét a megbecsülésre méltatlannak és erkölcsileg megbízhatatlannak tartják.79 Feltételes megtámadási ok tehát csak olyan tényen alapuló elítélés lehet, mely a társadalom felfogása szerint a tettest megbélyegzi. Az árdrágítás,80 közveszélyes munkakerülés és koldulás,81 nyereségvágyból elkövetett vétség82 a bűncselekmény lealacsonyító, megvetést provokáló jellegénél fogva az enyhébb elítélés mellett is megvalósíthatja a megtámadási okot. A Btk. 378. §-a értelmében nem büntethető, hozzátartozó érdekében elkövetett bűnpártolás — mivel nemcsak az anyagi jogi törvénynek büntetlenséget biztosító rendelkezése, hanem az általános társadalmi felfogás szerint sem minősíthető alacsony és durva érzésből fakadó cselekedetnek, mert a hozzátartozó iránt érzett szeretetnek és ragaszkodásnak olyan fokát bizonyítja, amely az áldozatoktól sem riad vissza s mely az erkölcsi törvénybe éppen ezért nem ütközik — nem megbecstelenítő és nem érinti a házastárs jóhírnevét és becsületét s ezzel együtt azt az erkölcsi alapot, amelyen a házassági frigy tartós boldogsága nyugszik s amely a házassági életközösség fenntartó eleme83 — nem megtámadási ok. A házastárs egyéniségének megismerése céljából vizsgálni kell, hogy a megtámadási jogával élő az elítélésről való tudomásszerzéskor milyen magatartást tanúsított, a tudomásszerzés milyen hatást váltott ki belőle. E tényekből a megtámadással élő egyéniségére és lelkivilágára rendszerint alapos következtetést le77 Pp. 670. §. 78 4567/1932. 79 4136/1936. 80 4567/1932. 81 4136/1936. "2 1944/1931. 83 6452/1933.