Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Képviselet. 85 Jogi személy szervezeti szabályzatában foglalt képviseleti korlátozás a vele szerződő harmadik személyre is kihat. (P. V508 1922.) MD. XVI. 2. (I.) A törvényes képviselő, mint képviseltjének örököse, azt a szerződést, amelyet mint képviselő kötött és amelyet a gyámhatóság a képviselt érdekében még jóvá nem hagyott, a maga részéről joghatályosnak elismerni nem tartozik. (V. 4747/1922.) MD. XVI. 113. A törvényes képviselet hiányának bírói megállapítását nem akadályozza a jogügyletnek (jogcselekménynek) jogerős gyámhatósági jóváhagyása. (P. III. 6749/1922.) MD. XVII. 20. (I.) A községi közgyám nem jogosult arra, hogy a törvényes gyám vagy gondnok mellett vagy mellőzésével vagy már tiszténél fogva magukat a gyámoltakat vagy gondnokoltakat képviselhesse. (P. III. 6749/1922.) MD. XVII. 20. (II.) 6. Álképviselet. Az álképviselőnek jóhiszemű tévedése a szerződés nem teljesítéséből eredő kár megtérítése iránti kötelezettségét csak abban az esetben korlátozza a szerződés megkötéséből eredő kár (negatív interessé) megtérítésére, ha a másik félre a szerződésből ingyenes előny, vagy aránytalan nyereség hárul. (P. IV. 3388/ 1930.) Grill XXV. 633. VIII. FEJEZET. Harmadik személy javára kötött szerződés. Harmadik személy javára kötött szerződés általában. 2. Harmadik személy javára szóló ajándékozás. 3. Elővásárlási jog kikötése harmadik személy javára. *. Fizetési megbízás. 5. harmadik személy javára szóló szerződés az örökjogban. 6. Életbiztosítás. 1. Harmadik személy javára szóló szerződés általában. A szerződő fél az általa harmadik személynek javára kikötött jogok biztosítását követelni jogosítva van. (4662/1901.) A harmadik személy javára kötött szerződésben biztosított jogot a jogosított már a szerződésről történt értesítés idejében szerzi meg és így az a körülmény, hogy az átengedett követelés csak a szerződő fél halála után válik esedékessé, a felek között létrejött ajándékozási ügyletet halálesetre szólóvá nem teszi. (306/1901.) Az oly ügylet, amellyel valamelyik szerződő fél a másikkal