Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

86 szemben harmadik személy javára valamely kedvezményt köt ki, eme harmadik személy javára kötött ügyletnek minősül még akkor is, ha a harmadik személy javára kedvezményt kikötő fél a maga javára is köt ki előnyöket. (605/1902.) Olyan esetekben, melyekben az adós a hitelezővel szemben arra kötelezi magát, hogy a szolgáltatást egy harmadik javára teljesíti, az ekként kedvezményezett közvetlenül van jogosítva a teljesítést követelni. (G. 20/1903.) Dt. 3. £. XXIV. 159. Oly szerződés alapján, amely által egyik fél a másikkal szemben harmadik személy javára teljesítendő szolgáltatásra kötelezi magát, a harmadik személy közvetlenül van jogosítva a szolgáltatást követelni. (902/1904.) Dt. 4. f. I. 228. Harmadik személy javára kötött szerződés alapján a harmadik személy közvetlen jogot szerezhet, mely jog a harmadik személy értesítésétől és elfogadásától is függetlenül már a szerződési nyilatkozat megtételével hatályossá válik és ennélfogva a közvetlen szerződők akaratával sem hatálytalanítható, amiért is a harmadik személy perben állása nélkül a szerződés semmisége el nem bírálható. (403/1905.) Dt. 4. f. IV. 32. Joggyakorlatunk elismeri a harmadik személyek javára kötött szerződések joghaíályosságának lehetőségét és a szerződés értelmezésének keretébe tartozik a felek ügyleti akaratának, vagyis annak vizsgálata, hogy harmadik személyek javára kötött szerződés esete mennyiben forog fenn és ha igen, szerződő felek a szerződésből közvetlen jogot kívántak-e a harmadik személynek biztosítani. (7790/1906.) Joggyakorlatunk érvényesnek ismeri ugyan el azokat a szerződéseket, melyek harmadik személy javára kötnek ki szolgáltatást, s ily szerződés alapján, amennyiben az a szerződő felek akaratának, illetőleg a jogügylet természetének megfelel, a kedvezményezett harmadik személyt közvetlen kereseti joggal felruházottnak tekinti, anélkül, hogy a kedvezményezett részéről elfogadási, vagy a szerződéshez hozzájárulási nyilatkozat volna szükséges. A harmadik személy azonban ily esetben sem szerzi meg azonnal és feltétlenül a javára kikötött jogot, különösen akkor, ha oly vagyonátruházási szerződés forog fenn, melyben az átruházók a kedvezményezettet jövendőbeli örökségi jogára nézve akarják a részére kikötött s a kötelezett által teljesítendő szolgáltatás által kielégíteni. (1276/1910.) Gr. II. 352. A harmadik személy javára kötött szerződésben az annak részére kikötött jogot a kedvezményezett harmadik személy a szerződésről történt értesítése folytán megszerzi, aminek az a jogi következménye, hogy a javára kikötött szolgáltatás teljesítését közvetlenül ő van jogosítva követelni és az eme szolgáltatást kikötő szerződő félnek a szolgáltatásra vonatkozó rendelkezési joga megszűnik. (9571/1911.) Gr. XIII. 359. A harmadik személy javára kötött szerződés jogi természetéből következik, hogy a szerződés felett rendelkezési jog mind-