Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Semmisség és megtámadhatóság. 79 előbbi állapot helyreállítását kívánhatja; de ezenkívül a megtámadott fél a másik fél kárát megtéríteni is köteles, ha a megtámadhatóság okáról tudott, vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott. — Ily esetben, midőn a szerződés megtámadása alapján mindkét fél van kötelezve az előbbi állapot visszaállítására, a bíróság jogvesztés terhe mellett kötelezte a felperest az előreszolgáltatásra. (4419/1916.) Ha a megtámadásra jogosult a megtámadás jogával csak másfél év múlva él s késlekedésének nincs elfogadható oka, megtámadási jogáról lemondottnak tekintendő. (P. III. 734 1927.) MD. XVII. 61. (II.) Bírói egyesség önálló keresettel is megtámadható, ha a Pp. 563. §. 4., 5., 8. p.-ának valamelyike alá nem vonatkozó oly körülmény forog fenn, melynek folytán az egyességbe foglalt ügylet (vagy annak valamely kikötése) érvényesen meg nem köttethetett vagy utóbb hatályát vesztette. (V. 3822/1924.) MD. XVIII. 25. Anyagi jogi szabály, hogy az akarat hiányainak hatását oly jognyilatkozat esetében, amelyet megbízott tett, ennek személye szerint kell megítélni. (P. IV. 492/1928.) Grill XXII. 761. Ha a fél a szerződéskötésnél tévedett és ezen az alapon szerződési nyilatkozatát megtámadhatja, megtámadási szándékáról nem köteles a másik felet értesíteni, ha ez a tévedésről tudott, vagy tudhatott. (P. IV. 250/1929.) Grill XXIII. 577. A megtámadható jogügylet is hatályos, ha a megtámadásra jogosult a megtámadás jogáról lemond vagy jogának tudatában a megtámadható jognyilatkozatot megerősíti. — A megtámadható jogügylet megerősítése a jogszabályokban meghatározott kivételektől eltekintve, kötelmi ügyletekben minden alakszerűség nélkül megtörténhetik és a jóváhagyás érvényességéhez nem szükséges, hogy az a másik ügyleti féllel szemben jusson kifejezésre. (P. V. 1292/1933.) MD. XXVI. 132. 4. Az érvénytelenség terjedelme. Kétségtelen, hogy egy szerződés egyes részeinek hatálytalanítása kiszakítva a szerződéses viszonyból, sikerrel annál kevésbé érvényesíthető, mert az, hogy egy és ugyanazon jogviszonyt szabályozó szerződésből folyó és így egymással összefüggő jogok és kötelmek csak egy része vétessék érvényesség tekintetében döntés alá akkor, midőn ezek egymással szoros kapcsolatban állanak, kizárt. (603/1908.) Gr. II. 336. Az érvénytelen ügylet eredményeiként létesült következmények és elhatározások nemlétezőnek tekintendők. (Rp. III 6754/ 1916.) MD. XI. 65. I Az oly egyesség. amelyben a felek valamely ügyletből felmerülhető kölcsönös és vitássá tehető igények végleges rendezésére nézve úgy állapodnak meg. hogy abból az ügyletből utóbb egymással szemben semmiféle követeléssel fel nem léphetnek,