Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

78 Szerződés. ban az esetben, ha a szerződés kezdettől fogva érvényesen jött volna létre. A tartásdíjnak hosszabb időn át történt kiszolgáltatása és annak a volt feleség részéről történt elfogadása folytán a volt házasfelek közti jogviszony az utóbb érvényesen létrejött szerződés jellegét öltötte fel (P. III. 4570/1929.) Grill XXIII. 576. Ha a gondnokság alá nem helyezett elmebajos személy által kötött szerződés (és értelemszerűen más jogcselekmény) az elmebaj miatt megdől, a másik fél a szerződés megkötéséből eredő kárának a megtérítését az elmebajos féltől csak annyiban követelheti, amennyiben tekintettel a körülményekre, különösen a felek vagyoni viszonyaira a méltányosság megkívánja, kivéve, ha a károsult fél a másik fél elmebaját a szerződés megkötésekor más jogcselekmény végzésekor felismerhette. (P. VI. 6045/1933.1 MD. XXVII. 128. 3. Megtámadhatóság. Olyan esetben, mikor úgy a szerződés által jogosítottak, mint a kötelezettek többen vannak, foroghat fenn érvénytelenségi ok úgy a több jogosított, mint a több kötelezett közül csak némelyekre, következőleg a szerződés egyik jogosított vagy kötelezettre nézve érvényes, a másikra nézve érvénytelen lehet. E szerint az a körülmény, hogy a szerződés érvényessége két fél által két külön perben támadtatott meg, sem a két per egyesítését, sem az egyik perben való eljárásnak a másik per jogérvényes eldöntéséig leendő felfüggesztését szükségessé nem teszi. (5268/1899.) Dt. 3. f. XIX. 76. A jog vagy a kötelezettség közösségéből egyáltalán nem következik, hogy a közösen jogosítottak vagy kötelezettek közül egy vagy több a szerződés hatályosságát meg nem támadhatná akkor, ha a többi jogosított vagy kötelezett a megtámadáshoz nem csatlakozik. Nem változtat ezen az sem, ha a szerződés a közösen kötelezettek egyetemleges felelősségét állapítja meg; mert ebben az esetben sem lehet a szerződő felek bármelyikét is elzárni attól, hogy törvényen vagy szerződésen alapuló jogát egymagában is ne érvényesíthesse. (3604/1902.) Dt. 3. f. XXII. 198. Jogszabály, hogy aki valamely jogügyletnek tévedés miatt hatálytalanítását kéri, nincs jogosítva a hatálytalaníttatni kért jogügylet alapján neki járó szolgáltatást elfogadni. Aki tévedésének felismerése után a másik fél szolgáltatását bírói letétbői felveszi, ezáltal a szerződést magáévá tette és azt megerősítette, ennélfogva annak hatálytalanítását sikerrel nem kérheti. (3972/ 1916.) Jogszabály, hogy ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést, az egyik fél a másik rosszhiszeműsége nélkül is megtámadhatja szerződési nyilatkozatát s az