Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. másiknak törvény által biztosított jogtól való elállás fejében vagyoni értékkel bíró szolgáltatás teljesítésére kötelezte magát. (P. VI. 3651/1906.) MD. I. 217. Jogellenes 'kényszer címén megtámadható az oly jognyilatkozat, melynek tevőjét a városi tanács az elé a választás elé állította, hogy vagy megteszi a szóbanforgó nyilatkozatot, vagy pedig az általa kért építési engedély a törvény ellenére (a kisajátítási eljárás egyidejű megindítása nélkül) megtagadtatik. (P. V. 3801/1912.) MD. VII. 185. Nem tekinthető kényszer hatása alatt létrejtötnek a különélő házastársak vagyonjogi viszonyait szabályozó szerződés azon az alapon, hogy a feleség a különélés alatt életfenntartás nélkül volt s ezért jövőbeli férjhezmenetelében akadályozva volt. (P. 857/1913.) MD. VII. 106. Az, hogy a lemondóknak házépítés végett pénzre volt szükségük, még nem hozta őket oly kényszerhelyzetbe, amelynél fogva nyilatkozatukat megszorult helyzet felhasználásával kicsikart jognyilatkozatnak lehetne tekinteni. (P. I. 5953 1925.) MD. XX. 58. t ti 7. Színlelt és burkolt ügyletek. a) Színlelt ügyletek. A színlelt jogügylet érvénytelenségi okot csak annyiban képez, amennyiben a szerződésre lépett felek között éppen semmi jogügylet sem jött létre, ellenesetben az a jogügylet nyer érvényt, melyre a felek akarata irányozva volt. Nem érvényteleníthető téhát a szerződés azon az alapon, hogy az okirat szerződő felek akaratának meg nem felel, hanem az érvénytelenítésre irányzott kereseti kérelem a létrejött valódi jogügylet szempontjából bírálandó el, ez a valódi jogügylet pedig, noha a vagyonátruházás szülő és gyermek közötti eltartás kötelezettségével jött létre, ajándékozást képez, mert az eltartás nem alpereseik vagyonából, hanem az átruházott vagyon jövedelméből volt kiszolgáltatandó. (1438/1891.) Az a körülmény, hogy valamely jogügyletről okirat állíttatik ki és hogy az okiratban foglalt cselekmények tényleg létesíttettek, nem zárja ki annak bizonyítását és megállapítását, hogy a feleknek valamely jogügylet létesítésénél mi volt akarata és így annak megállapítása is, hogy az alakilag és tényleg létesített jogügylet a felek akaratára való tekintettel valóban komoly jogügyletként jött-e létre, vagy hogy a felek a jogügyletet csak színleg kötötték meg, anélkül, hogy egymás között az illető jogviszont létesíteni akarták volna, ténykérdés. (9/1898.) Színleges ügylet esetében a színleg kötött szerződésre vonatkozó megállapodások semmisek, de érvényesek a valóban létrejött ügyletre vonatkozó megállapodások. (585/1898.) Az a körülmény, hogy a felek ügyleti kijelentést tartalmazó,