Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés. esetleg közjegyzői okiratot állítottak ki, nem zárja ki annak bizonyítását, hogy az okirat nem tartalmazza a felek valódi akaratát, hogy az okirat kiállításával a feleik akarata nem volt az* hogy közöttük az okiratban kifejezett szerződés valóban létesüljön; ilyen esetben pedig az okiratban kifejezett szerződés jogilag létre sem jött, hanem színleges és mint ekként hatálytalan, az igényperben a perbevont hitelező által megtámadható még akkor is, ha követelése az okirat kiállítása után vagy nem az okirat szerint vagyonát átruházó ellen keletkezett. (G. 332/1903.) Dt. 3. f. XXV. 100. A végrehajtást szenvedett és gyermekei közt gyámhatósági jóváhagyással kötött azon ügyletet, mellyel az apa vagyonát kiskorú gyermekeire akként ruházta át, hogy a gyermekek az ő meghatározott adósságát kifizetni kötelesek és a vagyont számadás kötelezettsége mellett ő kezeli, a végrehajtató mint színleltet nem támadhatja meg, mert ki van zárva, hogy a gyámhatóság ne akarta volna azt az ügyletet, melyet jóváhagyott. (1903. szeptember 23. G. 210.) Dt. 3. f. XXV. 101. A felek szándéka az volt, hogy a nő ingatlana a férj tulajdonába menjen át, de mert az adásvételi okirat kiállítása céljából a felek a közjegyzőt eredménytelenül keresték, a nő ezen ingatlant a vele vadházasságban élő férfinak, ez pedig azonnal a férjnek adta el. A bíróság kimondta, hogy ezen két utóbbi személy közt létesített adásvételi ügylet színleges, s hogy a férjtől az eladó a vételárat nem követelheti. (I. G. 691/1905.) Dt, 4. f. V. 99. Egyfelől a színlelt, másfelől a hitelezők kijátszására irányuló és a szerződő fél rosszhiszeműsége következtében a hitelező részéről megtámadható s esetleg joghatállyal nem biró ügylet között a különbség lényeges. Színlelt az az ügylet, amelynél a felek valódi akarata egyáltalán nem is irányult jogügylet létesítésére, vagy pedig valódi szerződési akaratuk nem az volt, aminek az ügylet kötésekor kifejezést adtak, az előbbi esetben jogügylet egyáltalán nem is létesült, utóbbi esetben pedig nem a kifejezett, hanem a valódi akaratnak megfelelő ügylet jön létre. Mindkét esetben pedig az a kérdés, hogy a felek akarata mire irányult, ténykérdés, amelyet a bíróság a sommás eljárás 64. §-a értelmében való mérlegelés útján állapít meg. Ellenben, hogy a szerződő felek között valóban létrejött, de a hitelezők által megtámadott szerződés létesítésénél rosszhiszeműen járt-e el? következően, hogy ez az ügylet a hitelező részéről megtámadható-e vagy vele szemben is érvényesíthető-e? jogkérdést képez. (1699/1906.) Színlelt ügylet semmis. (P. VIII. 9379/1906.) MD. II. 62. A gyámhatósági jóváhagyás sem teszi a színlelt ügyletet hatályossá. (Bpesti tábla G. 774/1907.) MD. II. 137. Nem színlelt az oly szerződés, melyben az eladósodott színész képességeivel arányban nem álló csekély fizetésért vállal