Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)
72 Szerződés. c) Háborús és forradalmi kényszer. (A háború és forradalmak hatásait a szerződések teljesítésére 1. a Nem teljesítés és kötelemszegiés, Valorizáció éis Gazdasági 'lehetetlenülés című fejezetekiben.) A vevő visszakövetelheti a vételárnak a rendes árát vagy értékét meghaladó részét, ha a megrendelés, az átvétel és a fizetés a háborús kényszer hatása alatt történt. (P. III. 181/1918.) MD. XIII. 3. Ha az árunak 'aránytalan magas árban való megrendelése, valamint az átvétel és a túlmagas ár kifizetése a háborús kényszer hatása alatt történt, a vevő nincs elzárva attól, hogy a vételárnak a rendes árat meghaladó részét utólag is visszakövetelhesse. (P. VIII, 1694/1918.) MD. XIII. 5. A nemzeti tanács alakulatai által gyakorolt forradalmi terror kényszere alatt történt akaratkijelentés érvényes ügyletet nern eredményez. (P. VI. 5061/1921.) MD. XV. 76. d) Egyéb. Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennforgására bármely fél sikerrel csak úgy hivatkozhatik, ha kimutatja, hogy a kényszer vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű s közvetlen hatású volt, hogy az ellen a törvénynyujtotta védelem teljesen kizártnak tekintendő s hogy a fenyegetőnek ahhoz, amit fenyegetés által elérni akar, joga egyáltalán nincs és hogy így mind a cél, mind az eszköz jogtalan. A felek abban állapodtak meg, hogy a szerződött színtársulati tag hangelvesztés, nagyobb mérvű hangcsökkentés okából elbocsátható s ez okoknak megállapítása a felek részéről kölcsönösen „jury" hatáskörébe utaltatott. Ez a kikötés nem zárja el a színészt attól, hogy az esetben, ha ő a közreműködésével alakított bíróság határozatának magát alávetni nem akarta, szerződése fenntartása, illetve abból származtatott jogainak érvényesítése érdekében a törvény rendes útjára térjen és bíróilag állapítsa meg, hogy képessége őt a szerződésileg elvállalt szerepkör betöltésére alkalmassá teszi. (822/1904.) A szabadakarati elhatározás meggátlására alkalmas kényszernek nem tekinthető, ha a bérbeadó a bérlő új üzletéhez szükséges tárgyakat a vízbér kifizetéséig visszatartja s kijelenti, hogy követelését polgári per útján fogja érvényesíteni. Az ennek elkerülése céljából teljesített fizetés vissza nem követelhető, mert a bérbeadó az összegek bírói letétbehelyezése esetén a bérlemény területén levő ingókat köteles lett volna kiadni, az a fenyegetés pedig, hogy a hitelező a vízbért polgári per útján fogja behajtani, már természeténél fogva nem alkalmas kényszerhelyzet előidézésére. (7785 1904.) Nem lehet szó jogellenes fenyegetésről, ha az egyik fél a
