Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. fél el nem háríthatta. — A rábeszélés és kecsegtető ígéret, különösen, ha a meggondolásra hosszabb idő állott rendelkezésre, az elhatározás szabadságát ki nem zárják. (P. III. 5244/1931.) MD XXVI. 84. 6. Kényszer, fenyegetés. Az ú. n. lelki kényszert 1. az előző pontban. aj Fogalom. A megfélemlítés tényét a megfélemlítettnek kell bizonyítania. (P, VI. 3651/1906.) MD. I. 217. Az ügyletkötő fél személyére közvetlenül fenyegető veszélyt nem tartalmazó kijelentés — így pl. a gyermeki jó érzést az anyagi bajokkal küzdő apa iránt felkelteni iparkodó reábeszélés — az ügylet érvénytelenítésére alkalmas kényszernek nem minősíthető. (3513/1921.) Jogellenes fenyegetés harmadik személy részéről, ha arról a második fél tudott: megtámadási ok. (P. V. 4299/1921.) MD. XV. 57. Ugyanígy: (P. III. 6511/1925.) MD. XIX. 103. A jogügylet megtámadására alapul szolgáló kényszernek oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvény nyújtotta védelem teljesen ki lett légyen zárva. (P. V. 508/1922.) MD. XVI. 2. (II.). Harmadik részéről gyakorolt jogellenes fenyegetés alapján megtámadható a szerződés, ha a másik szerződő fél a fenyegetésről tudott. (6511/1925.) MD,. XIX. 103. Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennforgására bármely fél sikerrel csak úgy hivatkozbatik, ha kimutatja, hogy a kényszer vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű és közvetlen hatályú volt, hogy az ellen a törvénynyujtotta védelem teljesen kizártnak tekintendő s hogy a fenyegetőnek ahhoz, amit a fenyegetés által elérni akar, joga egyáltalában nincs s hogy így mind a cél, mind az eszköz jogtalan. (7526/1925.) A magyar jogban elfogadott szabály szerint valamely ügylet érvényessége kényszer címén csak akkor támadható meg, ha az ügylet megkötése a másik fél olyan közvetlen és veszélyes fenyegetésének hatása alatt, avagy a másik félnek valamely harmadik személy részéről bekövetkezett ily fenyegetésnek hatása alatt, avagy a másik félnek valamely harmadik személy részéről bekövetkezett ily fenyegetésnek ismerete és annak kihasználása mellett történt, amely fenyegetésben rejlő hátrányok az ügyletkötő testi épségét, avagy egész gazdasági létét kockáztatják és amely fenyegetésben foglalt támadás a rendes törvényes eszközök igénybevételével el nem hárítható. (7770/1925.) J. H. I. 487. Valamely ügylet érvényének megtámadására jogos alapot adó kényszerről csak ott lehet szó, ahol a jogtalan fenyegetés