Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

70 Szerződés. olyan közvetlen, hogy a kilátásba helyezett és törvényellenesen) súlyos hátrányok a rendes jogvédelmi eszközökkel elháríthatatlanoknak már nem mutatkoznak. (P. II. 6646/1926.) Grill XXIL 753. Valamely okiratban foglalt nyilatkozat kényszerhelyzet alapján akkor érvényteleníthető, ha jogellenes, testi épségét, vagy lényeges vagyoni érdeket veszélyeztető fenyegetéssel bírták rá az aláírót az okirat aláírására, és ha a másik fél az ő szorult helyzetét felismerve és kihasználva, reá nézve káros cselekmény elkövetésére bírta őt reá, — vagyis ha a kényszerhelyzet oly nagyfokú és ellenállhatatlan erejű volt, hogy annak következtében az okiratot aláíró fél akaratelhatározásának szabad gyakorlásábart gátolva volt. (P. II. 3903/1928.) Grill XXIL 754. Valamely ügylet hatálytalanítására alapul szolgálható kényszernek csak az olyan helyzet tekinthető, amely által a közvetlen fenyegető és a rendes jogvédelmi eszközökkel el nem hárítható súlyos hátrányok folytán a fél szabad akaratelhatározási képességétől meg van fosztva. (P. V. 1119/1929.) MD. XXIV. 48. A kényszernek, hogy annak alapján valamely jogügylet érvényteleníthető legyen, közvetlen és elháríthatatlan veszéllyel kell járnia, vagyis oly természetűnek kell lennie, hogy az ellen a törvényengedte azonnali védelem kizártnak tekintessék. — Egymagában valamely gazdasági hátrány bekövetkeztétől való félelem joghatályos kényszer megállapítására nem szolgálhat. (P. V, 5268/1930.) MD. XXV. 139. b) „Minae juris". A kényszernek vagy megfélemlítésnek, hogy annak alapján a jogügylet érvényteleníthető legyen, oly természetűnek kell lenni, hogy az ellen a törvényadta védelem kizártnak tekintessék, már pedig az alperesek által felhozott az az állítólagos fenyegetés, hogy a váltó alá nem írása esetére felperes bűnvádi feljelentést tesz alperesek ellen, bebizonyítás esetén nem tekinthető oly kényszernek, melynek alapján meg volna állapítható, hogy a váltó aláírása alapos megfélemlítés és kényszer útján csikartatott ki. (363/1890.) A bűnvádi feljelentésnek anyagi ellenérték ellenében visszavonása iránt való megállapodás csak abban az esetben tekinthető a jó erkölcsökbe és mint zsarolás a büntető törvénybe ütköző cselekménynek, ha a feljelentés teljesen alaptalan, a kikötött anyagi ellenszolgáltatásnak pedig szintén nincsen jogos alapja. De abban az esetben, midőn a feljelentőnek bírói ítélettel még jogerősen el nem döntött követelése, vagy igénye volt: ennek a feljelentett személy részéről elismerése, vagy kiegyenlítése ellenében a fejelentő részéről tett az az engedmény, vagy a Vele szemben kikötött az a feltétel, hogy a bűnvádi feljelentést