Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

66 Szerződés. támadása helyett a megtévesztőtől kártérítést követelni. (P. III. 517/1930.) MD. XXIV. 37. b) Egyes esetek. Megtévesztés, ha valaki a 33—34 éves cséplőgépet 12 évesnek mondja, még akkor is, ha a vevő a gépet előzően megvizsgálta, kivéve, ha az eladó a vevő szakértelmét bizonyítja. (496/ 1904.) A magánjogi csalás tényálladékához csakis rosszhiszeműség szükséges, amely abban nyilvánul, hogy az eladó valódi árú helyett tudva hamísítottat szállít; ily esetben a rendelkezésre bocsátás elkésésére az eladó nem hivatkozhatik. (8/1905.) Az ügyvéd által a féllel szemben az előreláthatóan felmerülendő ügyvédi tevékenység mérvére nézve elkövetett megtévesztés hatása alatt létrejött ügyvédi díj-kikötés megtámadható. (P. V. 1349/1913.) MD. VIII. 58. Az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik a gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése. (P. V. 2831/1921.) MD. XV. 46. Megtévesztés miatt az eladó megtámadhatja az adásvételi szerződést, ha a vevő tudta, de elhallgatta az eladó előtt, hogy a vétel tárgyát az eladó megbízottja már előbb másnak eladta. (P. III. 259/1922.) MD. XVI. 7. Nem hivatkozhatik megtévesztésre az az ügyletkötő fél, aki — bár a szóbanforgó tényekről hiteles tudomással biró községi jegyzőtől értesült a való tényállásról, — ezt az értesülését a másik fél előtt az ügyletkötésnél fel nem említette. (P. VI. 2432 1928.) MD. XXII. 75. Az a fél, akit a vele szerződő fél, akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos valamely körülményre akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek vagy a szerződéskötésére irányuló akaratelhatárazásnak a lényegét érinti, megtámadhatja a kötött szerződés érvényességét. — Abból kell kiindulni, hogy ezek a körülmények olyanok-e, amelyeket hasonló tárgyú szerződések megkötésénél a közfelfogás fontosnak tart. s olyanok-e, amelyek a fél akaratelhatározását befolyásolták. — A közfelfogás budapesti bérházakra vonatkozó adás-vételügyleteknél a bérjövedelmezőséget, a jelzálogos teher alól való mentesítését, végül a nagyobb forgalmi értéket képviselő beltelkeknél a terület nagyságát is, a szerződés tartalmát érintő oly fontos körülményeknek tekinti, amelyeknek a vevő fél elhatározására döntő hatásúk van. (P. V. 2490/1933.) MD. XXVI. 140. Az ingatlanon bekebelezve levő terhek nagysága tekintetében az eladó által történt megtévesztés, mint lényeges tévedés okozása a vevőt szerződési nyilatkozatának megtámadására jogosítja fel. (P, V. 6561/1933.) MD. XXVII. 130.