Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. 5. Illetéktelen befolyásolás, „lelki kényszer". V. ö. Kizsákmányoló szerződés c. alatt a Szerződések tárgya c. fejezetben Jogtalan erkölcsi kényszer miatt megtámadható a házassági szerződés, ha a férfi csak annak aláírása ellenében volt hajlandó feleségül venni a nőt, akit elcsábított és évekig házassági ígérettel hitegetett. (1563/1914. P. I.) MD. IX. 52., Grill XVI. 746. Megtámadható az aránytalanul magas ügyvédi jutalomdíj iránti szerződés, melynek megkötésére az ügyvéd a felet feldúlt lelkiállapotának kihasználásával bírta rá. (P. VI. 2736/1914.) Grill XVI. 747., MD. IX. 78. Lelki kényszer miatt a jogügylet síkeresen akkor támadható meg, ha az egyik szerződő fél a másikkal szemben alapos félelemre okot szolgáltató jogellenes fenyegetést alkalmazott. (91/1919.) A kényszer csakis abban az esetben teszi érvénytelenné a jogügyletet, ha a kényszer közvetlen és olyan, amely a kényszerítésben a fenyegetett hátrány bekövetkezése iránt alapos félelmet kelteni alkalmas. Jogszabály, hogy ha valaki más tapasztalatlanságának, könnyelműségének, értelmi vagy jellembeli gyöngeségének, alárendelt, függő vagy megszorult helyzetének, vagy a nála elfoglalt bizalmi állásának felhasználásával azt szándékosan arra bírja rá, hogy valami oly szerződést kössön, melyből ő vagy harmadik személy a másiknak jelentékeny kárával igazolatlan vagyoni előnyt szerez, a másik fél (a károsított) választása szerint, vagy a szerződés felbontását, vagy a szerződéssel elvállalt kötelezettségének vagy a tehernek a méltányossághoz képest való leszállítását követelheti. A teljesítőképesség csakis a jogügyletből folyó kötelezettségen alapuló teljesítmény kikényszerítésénél (végrehajtásánál) játszik szerepet, a jogügylet érvényét és hatályosságát azonban semmikép sem érinti. (1094/ 1919.) Ha az egyik fél a másiknak előtte tudva levő szellemi alárendeltségével, védtelenségével, kedvezőtlenebb gazdasági helyzetével visszaél, utóbbi illetéktelen befolyásolás címén vagy a szerződós felbontását, vagy azt követelheti, hogy a visszaélést elkövető fél elégítse ki őt a szerződés kötésével elérni kívánt, de megsértett gazdasági érdeke erejéig. (P. VII. 2908/1920.) MD. XIV. 24. Grill XVII. 384. Hatálytalan a jogügylet, amelyet a feleség ama lelki kényszer hatása alatt köt meg, hogy csakis így segíthet férjének súlyos helyzetén (büntető feljelentés, letartóztatás). (4625/1921.) Nem forog fenn lelki kényszer, ha az apa súlyos anyagi helyzetére utalással a gyermek érzületére ható rábeszéléssel bírta rá gyermekét, hogy anyai örökségéről az apa javára lemondjon. (P. I. 3518/1921.) MD. XV. 69. Ha a nő a kilátásba helyezett botrányos házassági bontó5*