Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. erre indító okul szolgált akaratelhatározásnak lényegét érintő ügyleti feltételre vonatkozik. (P. VI. 4293/1918.) MD. XIII. 33. Ellenkezőleg: (P. II. 980/1910.) MD. IV. 166. (I.) Megtévesztésről csak akkor lehet szó, ha az egyik szerződő fél a való tények elferdítésével vagy elfedésével azt idézte elő, hogy a másik szerződő fél által tett kijelentés annak valódi akaratától eltér. (24/1920.) Akit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre indító okul szolgált akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik, amenynyiben pedig azt teljesítette, annak hatálytalanítását és az előbbi állapot helyreállítását követelheti. A gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik. Valamely jogügylet érvénytelenítésénél kényszer fennforgására a fél sikerrel csak úgy hivatkozhatik, ha kimutatja, hogy a kényszer, vagy az azt előidéző jogellenes fenyegetés oly természetű és köevetlen hatályú volt, hogy az ellen a törvénynyujtotta védelem teljesen kizárva volt. (2831/1921.) A megtévesztésből eredő jogi nyilatkozatok megtámadhatók. (P. III. 259/1922.) MD. XVI. 7. Ugyanígy: (P. V. 2077/1921.) MD. XV. 19. (II.) A megtévesztés miatti megtámadást nem zárja ki, hogy a megtévesztett fél az állítólagos megtévesztő nyilatkozat tartalmának valóságáról vagy valótlanságáról könnyen meggyőződést szerezhetett volna. (P. V. 1331/1926.) MD. XIX. 68. A gyámhatóság megtévesztése. — Ha á kiskorú nevében a gyám által kötött adásvételi szerződés csak a gyámhatóság jóváhagyása esetében érvényes, a gyámhatóságnak a jóváhagyás céljából való megtévesztése az ügyletkötő fél megtévesztésével egy tekintet alá esik. (P. II. 9458/1927.) Grill XXII. 751. Megtévesztés alapján az ügylet érvénytelenítésének csak abban az esetben van helye, ha a megtévesztés csalárdul (fondorlatosan) történt. A csalárd megtévesztés fogalmát az egyszerű tagadás nem meríti ki. (P. 1739/1928.) Grill XXII. 749. Megtévesztés alapján csak abban az esetben követelhető előbbi állapotba való visszahelyezés, ha a megtévesztés magával az ügylet létesítésével kapcsolatos és így ezen az alapon magának az ügyletnek az érvényessége támadható meg; ellenben, ha az ügylet lebonyolításában jelentkezik megtévesztés, az csak az ügylet nem kellő teljesítéséből származható jogok érvényesítésére nyújt alapot, mely jogok közé magának az ügylet érvényességéneik megtámadása és ebből folyóan az előbbi állapotba viszszahelyezéshez való igény nem tartozik. (P. IV. 5297/1928.) Grill XXII. 750. A megtévesztettnek joga van a szerződési nyilatkozat megSzladits—Fürst: Magánjogi birói gyakorlat. II. K