Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

64 nyilatkozat megdől, ha csak meg nem állapítható, hogy a nyilatkozattevő azt a megtámadás folytán érvénytelenné vált rész nélkül is megtette volna. (P. V, 5248/1932.) MD. XXVI. 141. 4. Megtévesztés. a) Fogalom. Az állandóan követett törvényes joggyakorlat szerint az, kit a vele szerződő fél akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy erre indítóokul szolgáltatott akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik s a nemtel jesítés okából kártérítés, illetve elvont haszon megtérítésére sem kötelezhető. (145/1897.) Ha egyik fél a másik által megtévesztetett és a tévedés a fődolgot vagy annak lényeges minőségét érinti, a megtévesztettre semmi kötelezettség sem háramlik. (80/1898.) Akii a vele szerződő fél, akár a szerződés tárgyára, akár a szerződéssel kapcsolatos egyéb körülményekre nézve akként téveszt meg, hogy a tévedés a szerződésnek, avagy az indító okul szolgáló akaratelhatározásnak lényegét érinti, a maga részéről a megtévesztővel szemben a szerződést teljesíteni nem tartozik. (4867/1900.) Dt. 3. f. XIX. 99. A megtévesztés a jogügyletet az engedményezettel szemben is megtámadhatóvá és ezen az alapon érvénytelenné teszi. (388' 1904.) Ahhoz, hogy valamely szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztés alapján a szerződés hatálytalannak nyilváníttassék, nem elegendő annak a megállapítása, hogy az egyik szerződő fél a szerződés tárgyának lényeges tulajdonságára vonatkozó megtévesztő nyilatkozatot tényleg megtette, hanem szükséges az is, hogy a másik fél nem ismerte föl a szerződési tárgy lényeges tulajdonságának fenn nem forgását és abban a tudatban tette meg a szerződési nyilatkozatot, hogy a lényeges tulajdonság fennforog. (45/1906.) Megtévesztés csak akkor megtámadási ok, ha a megtévesztést a megtévesztett fel nem ismerhette (rendes gondosság mellett). (P. II. 980 1910.) MD. IV. 166. Valamely ügyletnek megtévesztés alapján való megtámadására nemcsak a szerződés tárgyában való tévedés, hanem az is alapul szolgálhat, ha az a szerződéskötéssel kapcsolatos egyéb lényeges körülményekre vonatkozik, vagyis ha az a szerződésnek vagy az erre indító okul szolgált ákaratelhatározásnak lényegét érintő ügyleti felttételre nézve történt. (4293/1913.) A megtévesztés nemcsak akkor megtámadási ok, ha a szerződés tárgyára, — hanem akkor is, ha a szerződésnek vagy az