Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. 63 leedés is, az intézkedés indokát képező körülmények tekintetében való tévedés alapján megtámadható, a végrendelkezés után született egyenes leszármazók örökhagyó végrendeletét, melyben ők teljesen mellőztettek, ilyen alapon kifejezett törvényes rendelkezés hiányában is támadhatják. Abból azonban, hogy az örökhagyó a végrendeletet, bár annak alkotása után csak 12 év múlva halálozott el, sem vissza nem vonta, sem meg nem semmisítette, okszerűen azt kell következtetni, hogy a végrendeletben tett intézkedéseit a változott viszonyok tudatában tovább is érvényben kívánta tartani. (1901. márc. 6. 1622.) Dt. 3. f. XX, 34. Az eladó tévedés miatt a szerződést joghatályosan meg nem támadhatja azon az alapon, hogy az eladott ingatlanok egy részének tulajdonjoga harmadik személy javára megítéltetett, s a szerződés érvényének elbírálásánál az, hogy a vevők a vétel megkötése után szereztek tudomást a reájok ruházott tulajdonjog vitás voltáról, nem bír súllyal. (9841/1904.) Hagyományos közhiten alapuló tévedés, ha a közhit hibás volta a telekkönyvből kitűnt, ügylet megtámadásának alapjául nem szolgálhat. (P. VIII. 7167/1906.) MD. I. 233. A végrendeleti örökös, ki az ellenfél képviselője és a közjegyző által támogatott tévedése alapján kötött egyezséget, ezt megtámadhatja. (P. VIII. 3194/1909.) MD. IV. 37. A meghatalmazott tévedése egy tekintet alá esik a megbízó tévedésével: a tartozatlan fizetés, ha a fizetés tévedésből történt, visszakövetelhető; az, ki jogalap nélkül vagyoni előnyhöz jut, azt visszatéríteni tartozik. (1914. dec. 30. 394/V.) Grill XVI. 738. Tévedés címén nem támadhatja meg az ügyletet az, aki az annak alapján neki járó szolgáltatást elfogadja. (P. II. 3972' 1916.) MD. XI. 13. Ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést, az egyik fél a másik rosszhiszeműsége nélkül is megtámadhatja azt; s ha a megtámadott fél a megtámadhatóság okáról tudott vagy csak súlyos gondatlanságból nem tudott, kártérítéssel is tartozik a megtámadó félnek. (Rp. I. 4419/1916.) MD. X. 212. Az üzenetvivő által elferdítve közölt jognyilatkozat az üzenetküldőt csak akkor kötelezi, ha az utóbbi az üzenet vevőjét eleve biztosította volt arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik, — különben a nyilatkozat tévedés címén feltétlenül megtámadható. (P. VII. 1419/1919.) MD. XIII. 76. Az ellenérték csekély volta tévedés, megtévesztés vagy kizsákmányolás megállapítására egymagában nem alkalmas. (P. I. 2124/1929.) MD. XXIV. 15. Ha mindkét fél ugyanabban a téves feltevésben kötötte meg a szerződést, és a tévedés lényeges, úgy bármelyik fél a megtámadás további előfeltétele nélkül is megtámadhatja a szerződési nyilatkozatát. — Részleges megtámadás esetében az egész jog-