Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

60 Ha a jogügylet megkötésénél az egyik fél az ellenérdekű fél által is felismerhetően valamely feltevésből indult ki, és ez a feltevés utóbb tévesnek bizonyul vagy annak éppen az ellenkezője következik be, az a fél, akinek akaratelhatározására az ügy letkötésnél a téves feltevésnek döntő befolyása volt, az ügyleti nyilatkozatát megtámadhatja; ha pedig az ő kárával a másik félre az ügyletből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramolnék, akkor a megtámadás jogával arra való tekintet nélkül élhet, hogy a téves feltevésnek az ő elhatározására gyakorolt hatását az ellenérdekű fél felismerhette-e vagy sem. (P. í. 1890/ 1933.) MD. XXVII. 76. d) Ingyenes előny, nyereség. Az, aki szerződéses nyilatkozata megtételénél tévedésben volt, megtámadhatja tett nyilatkozatát akkor is, ha abból a nyilatkozatból a másik félre ingyenes vagyoni előny, vagy aránytalan nagy nyereség hárulna. (1978/1919.) Tévedés a szerződéskötésnél csak akkor releváns, ha a másik fél felismerhette vagy ha erre a szerződésből ingyenes előny vagy aránytalan nyereség háramlott. (P. V. 5809/1922.) MD. XVI. 69. Ugyanígy: (P. VII. 1278/1919.) MD. XIV. 10., (P. II. 4140/ 1918.) MD. XIII. 32., (P. VI. 1123/1931.) MD. XXV. 10. Aki szerződési nyilatkozatának megtételénél menthető és lényeges tévedésben volt, nyilatkozatát, amennyiben a másik félre a szerződésből ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereség háramolnék. abban az esetben is megtámadhatja, ha tévedését nem a másik fél okozta. (P. IV. 1667/1928.) Grill XXII. 747. e) Tárgyban való tévedés. Nyilvánvaló, hogy a szóbanforgó adásvételi szerződés tárgybeli tévedésen alapul. Minthogy pedig tárgybeli tévedésből sem jog, sem kötelezettség nem keletkezik: a kérdéses adásvételi szerződés érvénytelenségét kimondani és alperest a felvett foglalónak visszaadására kötelezni kellett. (3238 1886.) Az ingatlannak az írásbeli szerződésben való megjelölése körül tévedés bizonyítható. (2298/1888.) A vételi ügylet nem érvényteleníthető, ha a tévedés nem a vevő és az eladó közt forgott fenn az eladott ingatlan azonossága iránt, hanem ha az egy korábbi tévedésnek volt a folyománya, amely az eladó és a perben nem álló harmadik személy közt merült fel azáltal, hogy az utóbbi az állítólagos osztályrészében jutott ingatlant téves helyrajzi számmal jelezte. (1812/1905.)