Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. 61 f) Indokbeli tévedés. A vállalkozó bizonyíthatja, hogy a munkabéreknek összeszámolása alkalmával tévedés történt és a bizonyított tévedés számbavételével javára jelentkező különbözetet a megrendelő és nem ennek az összeszámlálásnál eljárt közegei ellen érvényesítheti, mert szerződési viszonyban a megrendelővel állván, az ellenszolgáltatást ettől követelheti. (G. 183.; 1901. V. 29.) Dt. 3. f. XX. 17Í. Az indító ok, mely miatt valamely kétoldalú jogügylet létrejöttére vagy megszűntére vonatkozólag jogilag hatályos akaratkijelentés történik, nem képezi a jogügyletnek alkotó elemét, hacsak abba mint feltétel, cél vagy időhatározás fel nem vétetett. (3761/1902.) Dt. 3. f. XXV. 36. Amennyiben a végrendelet későbben véletlenül előkerült, nyilvánvaló, hogy felperesek a kérdéses végrendelet létezésének tudomása nélkül a szóban levő osztályt nem a saját elhatározásukból, hanem azért tették, mivel az osztály indító okára nézve tévedésben voltak, vagyis akkor nem tudhatták, hogy az örökhagyó után oly érvényes végrendelet maradt, melynek alapján az alperesekkel megosztott egész hagyaték kizárólag őket illeti meg. Minthogy ekként a felperesek részéről az ő hibájukon kívül fennforgott tévedés magának az ügyletnek lényegére vonatkozik, felperesek annak érvénytelenítését és ennek következményeiül jogosan kérhetik azt, hogy az általuk az alperesek részére tévedésből kiszolgáltatott hagyatékbeli értékek nekik visszaadassanak, még pedig annyival inkább, mert nincs olyan jogszabály, melynél fogva valamely ügyletnek tévedés okából való érvénytelenítését csak az kérhetné, aki az ügylet kötésénél az eshetőleges tévedés tekintetében kifejezetten iogfenntartással élt. (3795/1902.) A kötelező igéret visszavonható, ha az ígérettevő tételénél az ennek lényeges indokát tevő feltevésekre nézve tévedésben volt. (118/1904.) A feleknek abból a feltevéséből, hogy az arányosítás alatt álló közhelyekből jutandó illetőségek megállapításánál a magántulajdont képező erdőket is figyelembe veszik, nyilvánvalóan megállapítható, hogy felperesek a közhelyekből jutható illetőségre való jog felett nem mint csak várt, hanem mint alperesek magántulajdonát képező erdőnek a fődologtól elválasztható tartozékát képező s valóban létezőnek tekintett oly jog felett szerződtek, mely jognak a közhelybeli illetőség csak folyományát képezi s így reménybeli vétel nem forog fenn; amiért is, ha az arányosításnál a magántulajdont képező erdők figyelembe nem vétettek, az eladók az előre felvett vételári jutalékok arányában visszatéríteni tartoznak. (10.692/1904.) Dt. 4. f. IV. 46. Aze gyesség tévedés alapján hatálytalanítható, midőn a vevő fél ügyvédje, aki mérnöki dolgokban nem szakértő, az egyessé-