Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)
Szerződés értelmezése. A szerződési akarat hiánya. vállalt kötelezettségnek mindaddig eleget tartozik tenni, amíg a közigazgatási hatóság ezen kérdésben határoz; de ha a közigazgatási hatóság megállapította, hogy ezen községnek iskolafenntartási kötelezettsége megszűnt, akkor a másik község nem követelheti ettől, hogy a tanító fizetéséhez hozzájáruljon. (6648/ 1904. ) Dt. 4. f. IV. 2. Peres felek a szerződésbe felvették, hogy a haszonbéri szerződés, mely a 18 évi haszonbéri időn felül még a javadalom terhére jelentékeny építési kötelezettséget is tartalmazott, egyházmegyei jóváhagyás végett felterjesztendő. Ez a kikötés nyilvánvalóan a feleknek azt az akaratát fejezte ki, hogy a szerződés csak az esetben legyen joghatályos, ha az az egyházhatósági jóváhagyás alapján egész terjedelmében mindkét fél részéről teljesíthető lesz. Ezen jóváhagyás a javadalmasra nézve lényeges és bontó feltételként tekintendő. (I. G. 265/1905.) Dt. 4. f. II. 247. Habár a felek a szerződést kölcsönszerződésnek nevezték is, mégis mert a felek akarata nem erre, hanem arra irányult, hogy alperes a felperes férje ellen csődmegszüntetése céljából hitelezők részére fizetéseket teljesítsen, a felperes nem követelheti alperestől a kölcsönnek nevezett összeg leolvasását, hanem csak a hitelezők kielégítése iránt tett ígéret teljesítését. (I. G. 377/ 1905. ) Dt. 4. f. IV. 150. Ha a szolgáltatás esedékességének időpontjául valakinek nagykorúsága állapíttatik meg, ez a meghatározás úgy értendő, hogy a felek a teljeskorúság általános szabályát: a 24. év betöltését tartották szem előtt. (P. VI. 9386/1906.) MD. I. 235. Lehetetlen józanul feltenni, hogy valaki az évek hosszú sorára kötelezze magát másnak javára olyan szolgáltatás teljesítésére, amellyel szemben semmiféle ellenszolgáltatás sem áll és amely ilyen alakban nemcsak értelmetlen, hanem a jogérzetbe is ütköző. Egész jogosan kérhető az ily szerződés megszüntetése, (5204/1911.) Gr. XIII. 355. Az elhalt atyja és még életben lévő anyja hagyatéka fölött szerződő testvérek nyilatkozatának ama tartalmából, hogy a szerződő négy testvér az osztályrészként megállapított negyednél többet semmi jogcímen nem követelhet és el nem vehet, még azon esetben sem, ha az anya ellenkezően rendelkeznék, következik, hogy a szerződő felek akarata arra irányult, hogy a köztük megállapított egyenlő osztály nemcsak az anyjuknak netáni halálesetre szóló rendelkezésével, hanem annak az egyik vagy másik szerződő fél javára létesítendő visszteher nélküli jogügyletével sem hiúsítható meg, (P. I. 3863/1912) MD. VII. 68. Ha az anya gyermekeivel, akik lemondtak anyjuk özvegyi jogának korlátozásáról, abban állapodtak meg, hogy a jövedelemfeleslegből úgy apanazsírozza őket, amint ő akarja és jónak látja: e visszterhes megállapodás értelmében az anya a gyermekeket a jövedelemfeleslegből az apanázsadásnál rendszerint tekintetbe veendő körülmények mérlegelésével szükségleteik