Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

Szerződés. mérvéhez képest részeltetheti, de nincs joga az apanázst önkényesen megállapítani. (P. L 4317/1916.) MD. XI. 40. A feleknek szerződési akarata nem kizáróan a szerződésben használt szavakból, hanem a fennforgó összes körülményekből állapítandó meg. (331/1917.) Mj. Dt. XI. 202. Ha az ügyleti akarat kétséges, azt kell ügyleti akaratnak tekinteni, ami a fennforgó viszonyok és a forgalom felfogásának figyelembe vétele mellett a méltányosságnak leginkább megfelel. (P. V. 6465/1918.) MD. XIII. 56. Lényegileg így: (P. II. 9943/1915.) MD. X. 21. Szerződés (vagy törvény) szabályozásának keretein belül jogait érvényesítő fél terhére nem dönthet a bíróság kizárólag a méltányosság alapján. (VI. 6402/1924.) MD. XVIII. 26. Szerződési kikötéseik kétség esetében úgy értelmezendők, ahogy tekintettel az eset körülményeire és az élet felfogására, a méltányosságnak leginkább megfelelnek. Minthogy a szerződésben foglalt az a kikötés, hogy vevő az erdő fáit tetszése szerinti időben kivághatja és kífuvarozhatja, az üzleti életben nem szokásos és annak szószerinti értelmezése mellett vevő a kitermelést az eladók nyilvánvaló kárával bármilyen hosszú időre elhalaszthatta volna, az pedig hogy a szerződő felek egyező akarata erre irányult volna, az élet józan felfogása mellett fel nem tételezhető: a fellebbezési bíróság anyagi jogszabálysértés nélkül mondta ki, hogy a szerződésnek idézett kikötése úgy értelmezendő, hogy vevő tartozott az erdő fáit a rendes, szokásos, az erdő kiterjedésének és a fa mennyiségének megfelelő idő alatt kitermelni. (3177/1925.) I. Valamely magánjogi szerződésben az egyik szerződő félnek a másik féllel szemben tanúsítandó magatartása tekintetében tett kijelentését kötelezettségvállalásnak kell tekinteni, kivéve, ha a fél megfelelő módon kifejezésre juttatja azt, hogy kilátásba helyezett magatartása tekintetében kötelezettséget nem vállal, vagy ha ez a szerződésnek egybevetett egész tartalmából ós esetleg a szerződós értelmezésénél figyelembe veendő kísérő körülményekből kifejezett jognyilatkozat nélkül is megállapítható. — II. A feleknek a szerződés értelmezésére vonatkozó szóbeli megállapodása, akár a szerződés írásbafoglalásával egyidejűleg, akár pedig annál későbben jött létre, az írásbeli szerződés mellett is joghatályos ós a szerződés értelmezése tekintetében a bíróságra nézve is irányadó. (P. I. 6170/1932.) MD. XXVI. 85,. 8. Ingyenesség! vélelmek. Közeli rokonok között létesült olyan jogügyletről, amellyel a hitelező elől az akkor már fönnállott követelésének kielégítési alapját vonják el, azt kell vélelmezni, hogy az ügylet a hitelező kijátszása céljából létesült. A hitelező kijátszására irányuló jog56