Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

A szerződések tárgya. 41 gyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget köt ki vagy szerez meg. (P. V. 548/1927.) MD. XX. 81. Lényegileg így: (7005/1926.) Grill XXI. 658., (P. IV. 5512/ 1927.) Grill XXI. 659. és 662. A Kúria az- autóbalesetet szenvedett sérült által súlyosan sérült állapotban tett joglemondást érvénytelennek mondta ki, mert a sérült ily állapotban terhes szerződést nem létesíthetett és mert a felajánlott kárösszeg kicsinységére tekintettel ez a joglemondás kizsákmányoló szerződésnek is minősül. (Kúria P. VI. 6689/1927.) MD. XXII. 55. Valamely ügylet uzsora címén csak abban az esatben érvénytelen, ha azt az arra jogosított ügyleti fél az uzsoratörvény előírása szerint (1883: XXV. t.-c. 9. és 12. §§-ai) megtámadta. (Kúria P. V. 6171/1929.) MD. XXIV. 191. A kizsákmányoló ügylet elemeit foglalja magában az oly szerződés, amelynek alapján a kiskorú személyes szolgálatait ingyen vagy meg nem felelő ellenértékért végzi. (Kúria P. III. 5888/1930.) MD. XXIV. 165. A tapasztalatlanság, könnyelműség és szorult helyzet kihasználására nem lehet hivatkozni, mint semmisségi okra, ha a kihasználónak állított fél a másik fél tetemes kárára nem köt ki vagy nem szerez ingyenes előnyt vagy aránytalan nyereséget. (P. VI. 5953/1931.) JH. VI. 528. Kizsákmányolás címén egyességileg tett engedmények akkor támadhatók meg, ha azok egyik fél szorult helyzetének kihasználásával az engedmények szokásos mértékét messze meghaladó mértékben úgy eszközöltettek ki, hogy a másik félnek jutott előny és a megszorult félnek jutott szolgáltatás között az utóbbit tetemesen károsító és kiáltó aránytalanság mutatkozik. De magában véve nem elég a megtámadáshoz az, hogy a megszorúlt fél az egyesség útján a bírói döntés alapján járandott összegnél kevesebbet kapott. (P. II. 5690/1932.) JH. VII. 586.1) A szerződési szolgáltatások nagymérvű aránytalansága következtetést enged a megszorúlt helyzet kihasználására. (P. I. 1689/1931.) JH. VII. 7041) Az aránytalan előny kikötésének oksági kapcsolatban kell lennie a kihasználással. (P. I. 6075/1933.) JH. VIII. 996.1) Évekig nem lehet az ellenfelet bizonytalanságban hagyni a szerződés kizsákmányoló jellegéből folyó jogok érvényesítése tekintetében. (P. VI. 1990 1934.) JH. VIII. 1070.1) 6, Hitelezőket károsító ügyletek. L. a Tartozásátvállalás fejezetében a Csődönkívüli megtámadás szakaszait. L. továbbá az ingyenesség! vélelmeket az ötödik fejezet II. A. 8. pontjában. x) Az utolsó négy határozat már az 1932: VI. t.-c. hatályának idejében kelt, de még a régi törvény hatálya alá tartozó eseteket döntött el.