Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

;39 d) Egyéb. Jóllehet a fogadásokat törvényeink világosan nem tiltják, mindamellett az ilynemű szerencse-szerződésen alapuló követelések a bevett bírói gyakorlat szerint bírói úton nem érvényesíthetők. (8076/1885.) Oly szerződés, melynek értelmében a gyáros egy egyesületnek meghatározott áron perselyeket bocsát rendelkezésére és a perselyekbe befolyó adományok fele mindaddig kiadandó a perselyek készítőjének, míg a perselyek ára törlesztve nincs, az ár törlesztése után pedig a perselyek az egyesület tulajdonává válnak: nem szerencseszerződés. (P. II. 2266/1910.) MD. IV. 223. Játékból (fogadásból) eredő veszteség megtérítésére irányuló követelés (erre kötelező szerződés alapján) bírói úton nem érvényesíthető. (G. 396/1913.) MD. VIIL 210. Nemcsak játékból vagy fogadásból eredő követelés nem érvényesíthető bírói úton, hanem az a követelés sem, amely a játékból vagy fogadásból származó veszteség megtérítése céljából vállalt kötelezettségre vonatkozik. (396/1914.) Gr. XVI. 730. 5. Uzsora és kizsákmányoló szerződés. Az 1883: XXV. t.-c. tiltó rendelkezéséből kétségtelen, hogy az arra alapított kifogás nemcsak magából a hitelezésből származó kötelemre, hanem az abból folyóan eredő újított kötelemre is érvénytelenítő hatállyal felhozható. (3800/1894.) PHT, 69. Az olyan szerződéses megállapodás, mely a tanítási díj ellenértékét a tanítás befejezésétől számított bizonyos éveken át elért jövedelem meghatározott százalékának lekötésében állapítja meg; érvényes. (I. G. 403/1905.) Dt. 4. f. IV. 217. A társas vállalkozásnak nem előfeltétele, hogy ahhoz a társak mindegyike tőkével vagy munkával járuljon, mert a társasviszony alapjának és részleteinek meghatározása kizáróan a szerződő felek megegyezésétől függ; felperes hitelének igénybevételével tette lehetővé az alperes vállalkozását, azzal pedig nagy értékkel járult a társasviszony létrejöttéhez és ennek következtében uzsorás jellegű ügyletről nem lehet szó. (17/1911.) Gr. XIII. 347. A jó erkölcsökbe ütközik az oly szerződés, amelyben az egyik fél a másik félnek szorultságát fehasználva, az általa vállalt szolgáltatással arányban nem álló és a másik fél tetemes károsodását előidézni alkalmas ellenszolgáltatást köt ki a maga részére. — A jó erkölcsbe ütköző szerződés semmis és érvénytelen. (1712/1919.) MT. I. 106. Amennyiben az ügyvéd felével jogügyletet köt s erészben hivatása körében felét károsan befolyásolja, az ilyen ügylet — mint meg nem engedett, jogilag nem védhető befolyás eredménye — érvénytelennek tekintendő. Ez az érvénytelenség a jelzett ügylet sajátlagosságánál fogva rendszerint befolyásolja