Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)
A szerződések tárgya. 35 az a körülmény, hogy az még a közös apa életében köttetett, nem érinti. (5879 1903.) Dt. 3. f. XXVII. 115. Nincs olyan jogszabály, amely a szülő és gyermek között tiltaná és hatálytalannak minősítené azt a megállapodást, hogy az anya újból való házassága esetén köteles lesz az ingatlanból való jutalékáról lemondani kiskorú gyermekei javára, s a kir. Kúria 74. sz. döntvényére való hivatkozással a kérdéses korlátozás törlése el nem rendelhető. (296/1904.) Dt. 3. f. XXVII. 2. Az ügyvédnek azon eljárása, hogy valamely előtte tudva levő színlelt követelésnek a bíróság előtt való érvényesítésére magát eszközül felhasználni hagyja, a jó erkölcsökbe, valamint az ügyvédi tisztességbe ütközik, amiért is az ilyen eljárásban teljesített munkák díjazása és kiadások megtérítése iránt követelést nem érvényesíthet. (1662/1904.) Dt. 4. f. III. 203. Nem feltétlenül tiltott cselekmény az a megállapodás, mely szerint anyagi ellenérték ellenében a megtörtént bűnvádi feljelentés visszavonása és hivatalból üldözendő cselekmény miatt folyamatban levő büntető eljárás megszüntetése iránt közreműködés köteleztetik. (437/1906.) MD. I. 41. Tilos az oly szerződés, mellyel valaki életjáradék fizetésére kötelezi magát a postamester részére, arra az esetre, ha ez állásáról lemond és a postamesterséget az életjáradékot igérő fél nyeri el. (258/1910. Gr. XIII. 346.) Párbajvívásnál való közreműködésért díj akkor sem köthető ki, ha e közreműködés célja a párbaj vértelen lefolyásának biztosítása. (P. IV. 5596/1910.) MD. V. 155. Az árdrágító visszaélésekről szóló 1920: XV. t.-c. 1. §-ának 3. pontja orvosra hivatásából folyó munkateljesítésének körében nem alkalmazható. (85. sz. polgári (93. btő) vegyes t. ülési d.) Ellenkező: 11. sz. btő jogegys. döntv. Abban az esetben, ha az egy iparágban foglalkozók arra egyesülnek, hogy az ipar gazdaságos űzését veszélyeztető áron aluli ajánlatokat akadályozva, ezáltal munkájuk rendes forgalmi árát fenntartsák, az ily célt szolgáló és nem is aránytalanul hosszú időre kötött szerződést sem az abban résztvevők, sem a közösségbe ütközőnek nem lehet ellentétesnek és a jó erkölcsökbe ütközőnek tekinteni. Ez a szerződés, bár az állami és a városi munkákra is kiterjesztetett, az 1879. évi XL. t.-c. 128. §-ába nem ütközik. Nem teszi érvénytelenné a szerződést az 1884: XVII. t.-c. 162. §-a alapj án az a körülmény sem, hogy a munkások és a munkaadók közötti érdeksurlódások esetére végső esetben a munkazárlat szervezését is megállapítja. (363/1911.) Gr. XIV. 271. A jó erkölcsökbe ütköző ténykedésért „járó" díj iránti igény bírói oltalomban nem részesül. (P. VII. 3573/1916.) PHT 457 , MD. XI. 37. Nem ütközik a jó erkölcsökbe kötbérnek oly szerződés meg3*