Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

36 Szerződés. erősítéséül való kikötése, amellyel cigányprímás magát személyes szolgáltatásra is kötelezte. (453/1920.) Az az ügylet, amelyet a felek abban az irányban kötnek,, hogy a tiltott jogügylet folytán megkárosított félnek nyújtandó kártérítést közösen egyenlő részben viselik: sem a törvénybe, sem pedig a jó erkölcsökbe nem ütközik. (6830/1922.) M. T. V. 20. A férj, aki nejének megkárosítására harmadik személlyel összejátszott, ebből az eljárásából a harmadik személy ellen követelést nem érvényesíthet. (P. V. 7126/1923.) MD. XVII. 48. Az a kikötés, hogy az ajándékozó szülők az ingyenes vagyonátruházási szerződést a megajándékozott gyermekeik durva hálátlansága esetén sem támadhatják meg, a jó erkölcsökbe ütközik. (P. I. 4870/1925.) MD. XX. 44. JH. I. 220. Ha valaki azért vett ingatlant, hogy a katonai szolgálat alól felmentsék, ez a célzat magában véve az ügyletet nem teszi a jó erkölcsökbe ütközővé. (P. III. 6511 1925.) MD. XIX. 103. Nem ütközik a jóerkölcsökbe vagy tiltó törvénybe az oly megállapodás, mely szerint a jelzálogos hitelező annak ellenében enged rangsorelsőbbséget, hogy az adós a követelés egy részét bírói egyességben elismeri. (P. V. 3103/1929.) MD. XXIV. 101. A jóerkölcsökbe ütköző módon elért vagyoni előny megosztására irányuló kereseti igény és az annak alapjául szolgáló megállapodás jogi oltalomban nem részesülhet. (P. V. 7126/1923.) PHT. 759. 4. Játék, fogadás. a) Különbözeti ügylet, tőzsdejáték. b) Kártya. c) Lóverseny-fogadás. d) Egyéb. a) Különbözeti ügylet, tőzsdejáték. Oly szerződés, melyben az egyik fél arra kötelezte magát, hogy a másik félnek tetszésétől függő időben, értékpapírok után árkülönbözetet fizet, kötelezettséget maga után nem von és kereset alapjául nem szolgálhat, mert az esetben egyik fél teljesen a másik fél akaratának volna kiszolgáltatva, ily módon pedig jogviszonyok nem szabályozhatók. (247/1900.) Alperes foglalkozásából, az ügyletek tárgyát képező búza tetemes mennyiségéből, a szállítási idő rövidségéből, a felek között korábban is kikötött ügyleteknek nem tényleges szállítással, hanem az árkülönbözetek elszámolása útján való lebonyolításából és a per egyéb adataiból a kir. Kúria megállapította, hogy a felek közt létrejött ügyletek pusztán árkülönbözetre irányuló fogadásszerű, s így bíróság előtt nem érvényesíthető tőzsdeügyletek. Az elismerés és a váltó adása az annak alapjául szolgáló