Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

26 Szerződés. 1879: XL. t.-c. 128. §-ának tiltó rendelkezéseibe ütközik. (868/ 1905.). Utóajánlat be nem adását célzó megállapodás, ha illetéktelen haszon nyerésére irányul, a jó erkölcsökbe ütközik. — Nem ütközik a jó erkölcsökbe, ha a jelzálogos hitelező, kinek az utóajánlat benyújtása követelésének biztosítása céljából állott érdekében, eláll az utóajánlattól annak ellenében, hogy követelését harmadik személy magához váltja. (Bp. tábla G. 482/ 1908.) MD. III. 29. Helyesen ismerte fel az elsőbíróság a peres feleknek arra irányuló közreműködését, hogy az árverési vételárat egymásra föl ne verjék s ekkép az árverés eredményét csökkentsék s minthogy ez a nevezett feleknek lényegében egyező előadása szerint abból a célból is történt, hogy az ingatlannak az elsőrendű alperes részére leütése esetében az ingatlan bizonyos része felperesnek jusson, szóval, hogy az ily módon elérendő nyereségen osztozzanak, felperes és elsőrendű alperes ténykedése nemcsak a jó erkölcsökbe, hanem egyenesen tiltó törvénybe (1879: XI. t.-c. 128. §.) ütközik, az ily ténykedéssel kapcsolatos megállapodást pedig az elsőbíróság helyesen mondta ki bírói úton nem érvényesíthetőnek. (2375/1909.) Gr. II. 232. A törvény csak a folyamatban levő vagy folyamatosítandó árverés eredményét védi a meghiúsítás ellen, de egy már foganatosított árverésre vonatkozó utóajánlat vagy egyéb jogorvoslat tekintetében nem zárja ki a felek szabad egyezkedését és annak szükség esetében bírói úton való érvényesítését. (2990 1913.) Gr. XVI. 732. Árverésen (-lejtésen) részt nem vételért pénzbeli előny kikötése a jó erkölcsökbe ütközik. (1915. I. 29/484.) MD. IX. 140. g) Versenytilalom. Alperes mint eladó, egy vendéglőt összes felszerelésével eladott vevőnek és a szerződés szerint arra kötelezte magát, hogy a szerződés keltétől számított 3 éven keresztül abban a városban, hol a vendéglő van, vendéglői, kávéházi, vagy italmérési üzletet folytatni nem fog. Ez a kikötés nem képez oly erkölcstelen megállapodást, melynek folytán az érvényesíthető nem volna. A szerződés be nem tartása, az abból származó kár megtérítésének kötelezettségét megállapítja. (4606/1897.) Az iparszabadság ugyan abból áll, hogy az egyén a törvény korlátai között bármely ipart szabadon gyakorolhat; azonban az egyén minden jogát, tehát az ipar szabad gyakorolhatási jogát ís szerződésileg korlátolhatja és így az ilyen korlátozás az iparszabadság elvét nem érinti. Az a szerződési kikötés, amely szerint alperes eltiltatott attól, hogy a felperes varrógépeladási üzletében elvállalt szolgálati viszony megszüntetése után és még egy évi időtartamon belül a felperes üzletével hasonló üzlettel