Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

27 ne foglalkozzék, valamennyi magánérdeket jogellenesen nem sértheti és a közérdek lényeges hátrányára nem vezethet; kö­vetkezésképpen nincs jogi akadálya annak, hogy az ilyen kikö­tés biztosítására szolgáló kötbér bíróság előtt érvényesíttessék. (514/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 39. Az a kikötés, hogy a korcsma eladója a szerződésben meg­határozott kötbér megfizetésére kötelezte magát arra az esetre, ha az említett okiratban megjelölt kerületben és időtartamban a saját neve alatt korcsmát vagy ítalmérő üzletet nyitna, sem a jó erkölcsbe, sem a tételes törvénybe nem ütközik: és az iparszabadság közérdekét sértő megszorításnak nem tekinthető. (819/1903.) Dt. 3. f. XXVI. 81. Aki mással abban állapodik meg, hogy versenytől tartózko­dik, az nem fejt ki díjazást érdemlő gazdasági tevékenységet, hanem csupán más kárán akar gazdagodni. Ily kikötés, ha nincs is nyilvános árverésről szó, erkölcstelen és abból bíróilag meg­ítélhető követelés nem származik. (905/1903.) Dt. 4. f. II. 25. Oly versenytilalom, hogy a megvett ingatlan területén ven­déglő vagy kocsma nem létesíthető, tiltó jogszábálvba nem ütkö­zik. (P. II. 2857/1910.) MD. IV. 209. Nem ütközik a jó erkölcsökbe az oly kötbérkikötés, mely­nek bár célja az, hogy a jogosultat a feltételesen kötelezettnek meghatározott város területén kifejthető üzleti versenyétől meg­szabadítsa, de a kötelezett boldogulását méltánytalanul és jelen­tékenyen meg nem nehezíti. (Rp. VIII. 5162/1915.) MD. X. 40.. h) Kartel. A kereset alapjául szolgáló A. a. szerződés arra van irá­nyozva, hogy az azt aláírt géptulajdonosok cséplőgépeiknek használatát a gazdaközönség részére csak bizonyos korlátozó feltételek mellett engedjék át. Minthogy pedig az abban foglalt feltételek a gazdaközönség érdekeit biztosító szabad versenyt kizárják; minthogy továbbá az érintett szerződés a gazdaközön­ség megkárosítására irányul s ekként az nemcsak az ipar sza­bad gyakorlására, de egyszersmind az erkölcsi fogalmakba is ütközik: ennélfogva az érintett szerződés a bíróság előtt érvé­nyesíthető követelés jogalapjául nem szolgálhat. (8377/1893.) Feleknek azok a kikötései, hogy egyiknek sem szabad a kereskedésben olyan kereskedelmi cikkeket tartani és illetőleg elárusítani, mint a minőiket a másik tart és elárusít, nem tekint­hetők semmiseknek és érvényteleneknek, mert a kikötések a szer­ződő feleknek üzleti érdekeit védelmezik egymással szemben, te­hát érvényes szerződés tárgyát képezhetik s nem a szabad ver­seny korlátozására, sem a vevőközönség károsodására irányuló kikötéseknek nem minősíthetők. (6630 1898.) Az iparosok szabad ipar gyakorlási jogukat nem korlátoz­hatják a közérdek lényeges hátrányára. — A sütőmesterek a.

Next

/
Oldalképek
Tartalom