Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

A szerződések tárgya. 25 a megállapodás szerint az árverezők között bekövetkező magánárverésen az esetleges magasabb igérettétel által úgyis megnyerheti az árverés tárgyát és másfelől azok is, kik a magánárverésen az árverés tárgyától elesnek, nyereséghez jutnak árvereztető hátrányára elérendő többlet felosztása által, ami nem egyéb, mint jutalom a nyilvános árverésen való magasabb igérettételtől való tartózkodásért. (443/1900.) Felperesek az alperesekkel szemben kötelezőleg azt jelentették ki, hogy tekintettel arra, hogy az illető vasút kiépítésérc alperesekkel közös ajánlatot fognak beadni, elismerik, hogy közöttük az a megállapodás jött létre, hogy ha a közös ajánlat felsőbb helyen véglegesen elfogadtatik, ők, vagyis felperesek és fent megnevezett társaik a vállalattól visszalépnek és ezért kötelesek nekik, tökintet nélkül a vállalat eredményére, a megállapított költségvetési összeg három százalékát kielégítésképen kifizetni, ők pedig arra kötelezik magukat, hogy minden befolyásukat érvényesítik aziránt, hogy az illető ajánlat felsőbb helyen elfogadtassék, de alpereseket az építési vállalatnál is személyes befolyásukkal támogatni és segélyezni fogják. E megállapodás a maga egészében jogilag nem egyéb, mint a nyilvános versenytárgyalás eredményének csökkentésére vagyoni előny Ígérete és elfogadása által történt közreműködés, ami pedig a törvény által tiltott (1879. évi XL. t.-c. 128. §.), de mindenesetre egyenesen a jó erkölcsökbe is ütköző cselekmény. (455/1902.) Az a megállapodás, hogy a vasút kiépítésére vállalkozó még a nyilvános versenytárgyalás előtt arra kötelezte magát, hogy versenytársainak, ha az ő ajánlatát fogadják el, csupán azért, hogy a vállalatókból kilépnek, meghatározott összeget fizet, jogilag nem egyéb, mint a versenytárgyalás eredményének csökkentésére közreműködés vagyoni előny ígérete és elfogadása által, ami törvény által tiltott és egyszersmind a jó erkölcsökbe ütköző cselekmény, miért is az abból eredő vagyoni igény bírói úton nem érvényesíthető. (455/1902.) Dt. 3. f. XXIV. 38. Ha a nő férje kezeseinek oly Ígéretet tett, hogy arra az esetre, ha a kezesek a férj házára nem árverelnek és azt ő veszi meg, mindazokat a kiadásokat meg fogja téríteni, amelyeket a férjéért vállalt váltókezességből kifolyólag fizettek, ez egymagában az árverés eredményének csökkentésére irányuló s arra befolyással bíró összebeszélésnek nem minősíthető annál kevésbé, mivel ha alperes az ígéretnél magasabb vételárt ajánlott volna, a vételárból a kielégítés sora éppen arra a követelésre jutott volna, amelyért a felperesek kezeskedtek, és utóbb megfizettek. (I. G. 435/1904.) Dt. 4. f. II. 88. Harmadik személynek olyan célból fizetett összeget, hogy az valamely árverésen részt ne vegyen, az alkalmi egyesület egyik tagja a másik taggal szemben, mint az egyesület kiadását el nem számolhatja. Ez turpís causa; ez az eljárás az