Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)
13 c) Siketnémák. Siketnéma ügyleit ének érvényességéhez közjegyzői okirat nem szükséges. (2498 1925.) MD. XIX. 32. d) Ügyvédi díj. Az 1874: XXXIV.. t.-c. 54. §-a az ügyvéd és fele között a perben téliesített munkára és kiadásokra vonatkozó megállapodásra; illetve az ebbeli költségeikről való lemondásra ki nem terjedvén, az ilyen megállapodás érvénye okiratba foglaláshoz kötve nincs. (4606 1902.) Dt. 3. f. XXV. 68. Az 1874: XXXIV. t.-c. 54. §-ánák az a kivételes rendelkezése, hogy ügyvédi díj megállapítására vonatkozó egyesség érvényességéhez okirat szükséges, kölcsönös és az egyezkedő felekre egyaránt kötelező ugyan, de oly esetben, midőn az ügyvéd meghatározott évi fizetésért állandó alkalmazást vállal bizonyos ügyvédi teendők ellátására, nem alkalmazható. (641/1906.) Az ügyvédnek kölcsön kieszközlése — mint nem ügyvédi tevékenység — fejében járó díj okirat nélkül is érvényesen kiköthető. (P, V. 4682/1913.) MD. VIII. 182. Az ügyvéd részére adott megbízásnak ennek okiratba foglalása nem érvényességi kelléke s abban az esetben is, amikor a megbízás okiratba foglaltatik, az rendszerint csak a megbízási viszonynak a hatóságok előtti igazolására szolgáL. (58/1923.) MT. V. 13. Ügyvédi díjra vonatkozó megállapodás érvényességét a törvény (az 1874: XXXIV. t.-c, 54. §-ának a bírói gyakorlat által megállapított értelmezése szerint) nem köti okirat kiállításához akkor, ha a megállapodás tartalma az, hogy munkadíj egyáltalán nem vagy a különben járónál kevesebb követelhető. (Rp. VI. 6784 1924.) MD. XVIII. 43. Ugyanígy: (G. 349/1913.) MD. VIII. 248. C. Kikötött alakszerűségek. Ha az írásbeli alakot kikötő megállapodásból nem tűnik ki minden kétséget kizárólag, hogy a felek akarata odairányul, miszerint a szerződés létrejötte s érvényessége tétessék annak írásbafoglalásától függővé, akkor a szerződésnek írásba leendő foglalása csak avégből tökintendő kikötöttnek, hogy a már létrejött és egyébként érvényes szerződésről alakilag helyes és esetleges perbeli vagy perenkívüli használatra alkalmas bizonvíték állíttassák ki. (2456/1882.) A per adataiból világos, hogy a peresfelek írásbeli adásvevési szerződést akartak kötni, szóbeli megállapodás ily esetben — ha az írásbeli szerződés létre nem jön — nem kötelező. (Kolozsvári T. 5831/1895.)