Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

14 Szerződés. Ha a szerződő felek a szóbeli megállapodásnak írásba foglalását megemlítik, ez nem a szerződés érvényessége feltételéül, hanem a teljesítés egyik alkatrészéül tekintendő. A szerződés érvényessége az írásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok írásba nem foglaltatnak, kötelezővé nem válnak. (577/1899.) A szerződés érvényessége az írásbafoglalástól csak akkor van függővé téve, ha az köttetik ki, hogy a szóbeli megállapodások addig, míg azok írásba nem foglaltatnak, kötelezőkké nem válnak. (Bp. T. 62/1899.) Annak a ténynek, hogy a szerződő felek a szóbelileg egyező akarattal megállapított feltételeket írásba foglalni elhatározták, nem jogi következménye az, hogy az írásbafoglalás elmaradása esetében a szóbeli megállapodás érvénytelen legyen, hacsak a felek kijelentett akarata világosan erre nem irányult, mire nézve tények meg nem állapíttattak. (130/1900.) A szerződésnek az a kitétele: ,,kiköttetik, hogy jelen szerződés aláírás után érvénybe lép", azt fejezi ki, hogy az aláírás nem csupán bizonyíték előállítása végett köttetett ki, hanem a szerződés létesítése tétetett függővé az aláírástól; vagyis, hogy a felek akaratnyilvánítása írásbeli alakban kívántatik meg. (I. G. 43/1902.) Dt. 3. f. XXIII. 18. Ha a felek abban egyeztek is meg, hogy a szóbeli úton keletkezett megállapodásról utóbb írásbeli szerződést állítanak ki, az előzetes megállapodás hatályára, illetve a szerződés érvényére nézve az, hogy az írásbafoglalás meg nem történt, csak abban az esetben bírhatna befolyással, ha a felek a szóbeli, vagy levelezés útján létesült megállapodás érvényét kifejezetten írásbafoglalástól tették függővé. (G. 546/1904.) Dt. 4. f. II. 23. Terjedelmesebb birtokra vonatkozó, hosszabb tartamú haszonbéri szerződések kötésénél, ha a felek az írásbafoglalásban egyeztek meg, rendszerint az fogadandó el a felek szándékául, hogy az ügylet érvényes létrejöttét ettől tették függővé. (P. VII. 3314/1907.) MD. II. 155. I. A már érvényesen létrejött szóbeli szerződés mellett, annak a kijelentése, hogy az ügylet utólag a megállapodásoknak megfelelően írásba foglaltatik és a felek részéről aláíratik, nem azt bizonyítja, hogy a felek a szerződés érvényét annak írásbafoglalásától kívánták függővé tenni, hanem, hogy az írásbafoglalást csupán azért kívánták, miképp az írásbeli szerződés az ügylet létrejöttének és mikéntjének bizonyítékául szolgáljon. — II. Amennyiben alperes, mint hitbizományi birtokos, a hitbizományi érintő szerződést szóbelileg köti meg, az ügylet egyedül azért, mert a szerződés a hitbizományi bíróságnak csupán írásban terjeszthető elő, érvénytelennek tekinthető, mivel ebben az esetben módjában áll a másik szerződő félnek a hitbizományi birtokost a szerződés kiállítására kényszeríteni. (C. 2162/1914.) Gr. XVI. 721.