Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

12 Szerződés. csakis akkor lehet a közjegyzői meghatalmazási okirat hiányának pótlásául elfogadni, ha magával azzal a féllel szemben történik, akivel a meghatalmazottként tényleg eljárt házastárs a megállapodásokat létesítette. (414/1920.) MD. XIV. 7. Habár az 1886: VIÍ. t.-c. 22. §. a) pontja szerint a jogügylet érvényességéhez közjegyzői okirat kívántatik azon szerződéseknél, melydk a házasíelek közötti vagyoni viszonyokat szabályozzák: mégis, ha a férj az egyességileg meghatározott tartásdíjat rendesen fizette, a feleség pedig elfogadta, s ekként az egyesség a felek között teljesedésbe ment, a megállapodás érvénytelen jogügyletnek nem tekinthető. (1128/1920.) MD. XIII. 6. Házastársak által harmadik személlyel kötött oly visszterhes szerződés, mely a házastársaik egyikének különvagyonára nézve jön létre és ennek elidegenítése ellenében mindkét házastársnak köti ki az ellenértéket, nem tekinthető oly jogügyletnek, amely külön a házastársak között is létrejött és így érvényességéhez közjegyzői, okiratbafoglalás nem szükséges,. (97/1921.) MT. L 81. A törvényben megszabott alaki kellékek hiányában a jegyesek közötti házassági szerződés — amely magánokirat — érvénytelen ugyan, ez a körülmény azonban nem zárja ki azt, hogy annak rendelkezéseit a szerződő felek s illetve jogutódaik a szerződés eredeti érvénytelensége ellenére magukra nézve kötelezőknek elfogadják. (5603/1925.) Közjegyzői okirat hiányában sem érvénytelen az egyik házasfél részéről a másiknak avégből adott váltó, hogy a házasság felbontása után legyen miből megélnie. Grill XXIII. 560. b) Vakok. A vakok által kötött jogügylet érvényességéhez az 1874, évi XXXV. t.-c. 54. §. hatályának ideje alatt közjegyzői okirat volt szükséges (C. 6851/1890.), de saját cselekményeit az a fél, aki a közjegyzői okirat nélkül megkötött ilyen szerződés tényeivel végrehajtotta, a vételi ügyletből kifolyó vételárt felvette és éveken át ellenmondás nélkül birtokban hagyta a vevő alpereseket, a közjeíJvzői okirat hiányának okából meg nem támadhatja. (263 1890.) A vakok ügyleteinél a közjegyzői okirat csupán az okirati bizonyítás kelléke. (P. I. 856/1913.) MD, VIII. 54. A 4420 1918. M. E. számú rendeletnek a vak által kiállított magánokirat is megfelel. Az 1886. évi VII. t.-c. 21. §-ának c) pontja pedig a vakok által személyesen kötött ügyleteknek közjegyzői okiratba foglalását csak az okirat által való bizonyításhoz kívánja meg, de nem zárja ki az ügyletkötésnek az ügyletről kiállított magánokirattól eltekintve más módon való bizonyítását. A szerződés megkötése tehát közjegyzői okirat hiányában akár az ügyleti tanuk, akár más tanuk vallomásával avagy egyéb bizonyíték által is igazolható. (P. I. 8959/1927.) Grill XXIII. 559.