Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

6 Szerződés. nem kéretett, a másik fél hasonló módon válaszolni nem tartozik,, hanem jogában áll bevárni míg az ajánlattevő távirati ajánlatát a forgalomban szokásos levélbeli értesítéssel megerősíti. (667/ 1909.) Az elállás joghatálya nem függ attól, hogy a másik fél az elállásról szóló értesítést megkapja, elégséges annak kimutatása, hogy ez értesítés postára adatott. (4005/1922.) 4. Ideiglenes szerződés és előszerződés. Az előszerződés megkötésekor adott foglaló odavész, ha a fél a végleges szerződés feltételéül kikötött írásbafoglalást megtagadja. (Bpesti tábla 1914. G. 84.) MD. IX. 81. Ha az ideiglenes szerződés véglegesítése mindkét fél hibáján mult, sem kártérítésnek, sem a foglaló megtartásának nincs helye. (P. VIII. 5222/1914.) MD. IX. 241. Érvényes a mással kötött előszerződésből származó jogátruházásra való kötelezés. (Rp. III. 10.882 1915.) MD. X. 110. Szerződés létre jöveteléhez szükséges, hogy a felek minden pontban, amely a szerződós lényegéhez tartozik, megegyezésre jussanak. Ez a szabály szerződés kötésére vonatkozó előszerződésre is áll olyan értelemben, hogy a megkötendő szerződésnek lényeges pontjaira nézve meg kell állapodni, vagy a szerződést egyébként kellő határozottsággal körül kell írni, mert enélkül az előzetes megegyezésnek határozott tartalma nincs, tehát azt ebből az okból nem lehet szerződésnek minősíteni. (P. VI. 5704/ 1927.) Grill XXIII. 556. Egy később kötendő szerződésre irányuló kötelezettség (pactum de contrahendo) folytán, a joggyakorlat értelmében, a kötelezett fél csak abban az esetben tartozik a főügyletet (szolgálati szerződést) megkötni, ha időközben az előszerződéskori viszonyok nem változtak, úgy hogy a végleges szerződés célja, a szerződő felek valamelyikének a szempontjából meghiúsultnak legyen tekinthető. (Clausula rebus sic stantibus.) (P. II. 6399/ 1929.) Grill XXIII. 556/b. 5. Jóváhagyás. L. az egyes szerződéseknél is. Ha a férj által egyedül aláírt szerződés mellett vett ingatlan felét a feleség nevére írták és a vételárhátralék erejéig a feleség beleegyezésével ő ellene is zálogjogot kebeleztek be az ingatlanra, akkor a feleséget úgy kell tekinteni, mint aki a szerződést a maga nevében jóváhagyta. (Hétszemélyes tábla, 1868. augusztus 27. 4083.) JKm. 1868/343. A róm. kath. főpapok javadalmaik élvezetébe királyi adomány alapján jutván, az utóbbi javadalmasnak jogai nem származnak az előbbi főpaptól és így ő elődjének magánjogi szem-