Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. II. kötet (Budapest, 1935)

5 A már megküldött áru megtartására vonatkozó ajánlat el­fogadottnak már az áru megtartásának ténye által válik. (196/1902.) Felperes a sorsjegy vételárát a húzás előtt bármikor beküld­hette, mivel akkor a húzás eredményét még nem ismerhetvén, e vételár lefizetése, illetve annak alperes részére történt postára való feladása által a játékterv által a sorsjegy vevője részére biztosított és a sorsjegy kihúzása által arra eső nyeremény juta­lékban való részesedési jogot magának megszerezte. (369/1908.) Aki a sorsjegy árát a húzás előtti napon, tehát olyan időben, amikor a húzás eredményéről tudomással nem bírhatott, a posta­takarékpénztári lap felhasználásával az elárusítónak beküldötte, a sorsjegyet jogérvényesen megszerezte, habár az elárusító a sorsjegy árát csak a húzás után kapta meg. (63/1910.) f) Képviselet és üzenet-vitel. Ha a vételi ajánlatot elismerő és elküldeni kötelezett nyilat­kozat nem érkezik meg a kikötött időben az eladóhoz, úgy a vételi ajánlatot a tárgyalás alkalmával elfogadó egyén a vevő részéről meg is volt bízva a vételi ügylet megkötésével. (313/1909.) Az egyszerű gépügynöknél tett vételi ajánlat, annak az ügy­nök megbízójához történt beküldéséig joghatályossá nem válik, attól tehát az ajánlattevő addig az időpontig bármikor vissza­léphet. (518/1912.) Olyan esetben, amidőn az ügyletkötés a felek közt szóbeli üzenet útján eszközöltetik és az üzenetközvetítő az üzenetküldő­nek a nyilatkozatát elferdítve adja át, az az általános jogszabály az irányadó, hogy az elferdítve közölt jognyilatkozat csak abban az esetben kötelezi az üzenet küldőjét, ha ő a másik felet eleve biztosította arról, hogy az üzenetvivő szavában megbízhatik. Más esetben az elferdítve közölt (szóbeli) nyilatkozat tévedés miatt megtámadható annak a kimutatása nélkül is, hogy a tévedést a másik fél okozta, vagy hogy a másik félre a szerződésből ingye­nes előny vagy aránytalan nyereség hárulna. (1419/1919.) MD. XIII. 76. g) Távirati ajánlat és elfogadás. Más helyre táviratilag intézett távirati elfogadást követelő ajánlat el nem fogadottnak mondatott ki oly esetben, midőn a venni kívánó nem táviratozott ugyan vissza, de átvétel végett az ajánlattétel helyére rögtön elutazott. (Bp. T. 3823/1878.) Az a fél, aki a neki tett ajánlatot feltétlenül elfogadó táv­irati sürgönyével egyidejűleg kelt levélben az ajánlatot csak más feltételek vagy megszorítások mellett fogadja el: nem hivat­kozhatik a levéllel ellenkező sürgönye tartalmára avégett, hogy az ajánlat által feltétlenül elfogadottnak tekintessék. (938/1884.) A postai úton kézhez vett ajánlatnak a következő napon sürgönyileg történt elfogadása el nem késett. (735/1906.) Nem sürgős természetű távirati ajánlatra, ha sürgönyválasz

Next

/
Oldalképek
Tartalom