Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

JOGEGYSÉGI DÖNTVÉNYEK. 21 aránytalanul emelkedett, a tulajdonos ily viszonyok fennállása alatt az eladás kötelezettsége alól mentesül, és az opció ily körülmények közt nem gyakorolható abban az esetben sem, ha a jogosított a szerződéses vételár helyett szolgáltatni hajlandó azt az összeget, amely az ingatlan értékének az opció érvényesítésekor megfelel. (1923. március 17.) PHT. 765. A clausula rebus sic stantibus alkalmazása. 27. Az ingatlant elidegenítő jogügylet a 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §-a szempontjából akkor is érvényes, ha az okiratban nincsen benne a felek között létrejött megállapodásnak minden része; elegendő, ha az említett okirat a jogügyletben résztvevő feleken felül megjelöli az ingatlant és az ellenszolgáltatást, ha pedig az átruházás ellenszolgáltatás nélkül történik, ez a körülmény kitűnik belőle. (1925. február 28.) PHT. 755. 4420/1918. M. E. számú rendelet 1. §. 1. bek. Ingatlant elidegenítő jogügylet érvényességéhez a jogügyletnek okiratba foglalása szükséges. Az okiratnak csak az ügylei lényeges kellékeit kell tartalmaznia. Adásvételnél ezeket a K. T. 336. §-ában foglalt általános magánjogi szabály határozza meg. (Vétel tárgya, ár.) V. ö. a II. kötet 339—340. oldalain közölt gyakorlatot. 28. Aki az ő tetszésétől függő visszavonásig (precarium) engedett át valamely dolgot másnak birtokába, nincsen jogosítva a visszavonás alapján a használati birtoklást önhatalommal megszüntetni (megháborítani) s amennyiben ily irányban önhatalmat gyakorolna, a használati birtokos egy éven belül sikerrel léphet fel ellene sommás visszahelyezési keresettel. Nem vonatkozik ez a szabály arra az esetre, amikor a használat puszta alkalmi szívességen alapult. (1926. június 14.) PHT. 744. A döntvény indoka az önhatalom megengedésének mennél szűkebb térre korlátozása. 29—31. Eljárási jogi tárgyú döntvények. 32. Hit el jogi tárgyú döntvény. 33—35. Ma az 5610/1931. M. E. számú rendeletek folytán tárgytalanok. •Szövegüket l. alább a II. kötet 133. és 134. oldalain.