Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

6 TELJES ÜLÉS1 HATÁROZATOK. követelései ma már csak akkor állanak fenn, ha azokat az 1923: XXXIL t.-c. életbe lépéséig jogerősen megállapították (id. t.-c, 5. §.). 36. Zálogvisszaváltásra vonatkozó, ma már jelentőségét vesztett határozat* Szövegét l. alább az I. kötet 470. oldalán. V. ö. a 7. T. Ü. H. jegyzetét. 37. Hatályát vesztett, a PHT.-ba fel sem vett határozat. 38. Eljárási jogi tárgyú határozat. 39. Oly adásvételi szerződés alapján, melyben az eladott ingatlanra zálogjogilag1) bejegyzett adósság iránt a szerződő felek nem intézkedtek, azon esetben, ha bíróilag megállapítható az, hogy az eladó az eladott ingatlant tehermentesen köteles a vevőnek átadni és a vevő kimutatja, hogy a vételár megfizetése által ismételt fizetés veszélyének van kitéve, az eladó a vételár hátralékának feltétlen fizetését saját kezeihez mindaddig nem követelheti, míg a bejegyzett zálogjog1) törlését nem eszközli. Bizonyos körülmények között azonban, nevezetesen akkor, midőn a vevő a zálogjoggal1) terhelt ingatlant már birtokolja, követelheti az eladó a vételárnak bírói kézhez való letételét és a bíró a fennforgó viszonyok tekintetbe vételével kötelezheti a vevőt, hogy a vételárt, mindamellett, hogy a zálogjog1) fennáll, bírói kézhez fizesse le. (1887. április 19.) PHT. 113. Ha a vevő a vételárat már kifizette: ő kívánhat biztosítást; 479. (előbb a 114.) E. H. 40. Az állam kártalanítással tartozik akkor, midőn egy törvényszerűen fennálló rév közelében, nevezetesen egy mérföldön belül, állandó hidat építtet és ezáltal a réwámjog értéktelenné válik. Tartozik ezzel a kártalanítással akkor is, ha a szabad közlekedést az épített hidon ingyen engedi meg. (1888. május 4.) PHT. 165. Magánjogok közérdekből elvonásáért általában kártalanítás jár. Ennek az elvnek a következményei a T. Ü. H. indokolásában felsorolt 1868: LV. t.-c. V. fejezete, az 1881: XLI. t.-c. II. fejezete, az 1884: XVII. t.-c. 36. §-a és az 1885: XXIII. t.-c. 170. és 171. §-ai és ezt az elvet alkalmazza a T. Ü. H. a révvámjogra, mint a Hármaskönyv második rész 10. címében szabályozott, kiváltságon alapuló, forgalom tárgyát képező jogra. l) Zálogjog = a Jt. 1. §-a szerint: jelzálogjog.