Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

TELJES ÜLÉSI HATÁROZATOK. 7 41. A házasság tartama alatt egyik házastársnak sincs joga a másik házastárs ellenében a közszerzemény megosztását, avagy biztosítását követelni. (1889. március 1.) PHT. 11. A házasság megszűnéséig ugyanis a közszerzemény bizonytalan: az értéktöbbleti elv alkalmazása mellett egyelőre nem lehet tudni, lesz-e és milyen értékű közszerzemény. 42. Ha az örökhagyó hitelezője az örökség birtokbavétele, avagy bírói átadása előtt kívánja követelését a törvény útján érvényesíteni, tartozik a meghalt adósnak valamennyi örököseit és az ismeretlen örökösöket is ügygondnok által perbe idéztetni. (1889. március 1.) PHT. 302. A hagyaték birtokbavétele vagy átadása előtt az örökös örököstársát nem képviseli. 43. A törvényes osztályrészre (kötelesrészre) jogosultnak a kötelesrészhez való joga, ha annak érvényesítése előtt meghalt, átszáll az ő örököseire. (1889. május, 17.) PHT. 293. A kötelesrészhez való jog nem személyes, hanem vagyoni jog, mely át is ruházható. 44. Hatályát vesztett, a PHT.-ba fel sem vett határozat. 45. A telekkönyvi igazolási határidő elmulasztása alapján kért törlésnek megtagadására okul nem szolgálhat az, hogy az előjegyzést nyert fél a törlés iránti kérvény beadása után, de a kérvény következtében kitűzött tárgyalást megelőzőleg igazolási keresetét beadta. (1889. szeptember 13.) PHT. 26. A TR. 99. §. 2. bekezdésének értelmezése. 46. Eljárási jogi tárgyú határozat. 47. Szülők részéről tett azon végrendeleti intézkedés, mely szerint a kiskorú gyermekükre hagyott vagyon tekintetében akként rendelkeznek, hogy a vagyon, — és pedig vagy azzal a kifejezéssel, !shogy a gyermek kiskorúságában beállható elhalálozása esetében", vagy azzal a kifejezéssel, hogy ,,a gyermek nagykorúságának elérte; vagy a leánygyermek férjhezmenetele előtt bekövetkezendő kimúlta esetében" — egy megnevezett harmadik személyre szálljon, a gyermek törvényes osztályrészére ki nem