Szladits Károly - Fürst László (szerk.): A magyar bírói gyakorlat. Magánjog. I. kötet (Budapest, 1935)

BEVEZETŐ RÉSZ. I. TELJES ÜLÉSI HATÁROZATOK/) (T. Ü. H.) 1. A maradványföld váltság összegének úgy fennálló hátralékai, mint jövőben esedékes részletei telekkönyvi bejegyzés nélkül is terhelik a megváltott föld azon birtokosát, ki a váltságtőke megállapítása után adásvétel útján magánkézből szerezte meg a birtokot. Jogelőde ellen azonban ő a hátralékok iránt visszkeresettel bír, amennyiben ezt ellenkező kikötés meg nem szüntette. De a megváltott ingatlan bírói árverési vevőjét a váltságösszegnek csak az árverés napja után esedékes részletei terhelik; azon hátralékos részletekért pedig, melyek az árverés napja előtt jártak le, ő nem felelős, hacsak az árverési feltételek ellenkezőt nem tartalmaznak. (1882. május 8.) PHT. 45. Az államnak maradványföldváltság címén keletkezett tartozásai és követelései ma már csak akkor állhatnak fenn, ha azokat az 1923: XXXII. t.-c. életbe lépéséig jogerősen megállapították (id. t.-c. 5. §.). 2. kz 1921: XXXIII. t.-c. folytán ma tárgytalan. Szövegét l. alább az I. kötet 546. oldalán. 3. Sem a bérbeadó, sem a bérlő halála egymagában nem szünteti meg a haszonbérletet ott, hol ez szerződésileg kikötve nincs; és ehhez képest, ha a szerződésben a halál felbontó fel*) A kir. Kúria teljes ülésének az 1881: LIX. t.-c. 4. §-a, majd a Ppé. 71. §-a szerint hozott határozatai arabs, az 1890: XXV. t.-c. 13. §-a szerint hozott határozatai római számú jelölést kaptak. Szladits—Fürst: Magánjogi bírói gyakorlat. 1