Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)
87 egyetemlegesen felelnének, tekintet nélkül arra, hogy a tiltott cselekményben vagy mulasztásban ők is részesek voltak-e, mintán az állandó bírói gyakorlat értelmében a tag-oknak a károsulttal szemben való felelőssége egyéni felelősség, amely csak a vétkes igazgatósági tagokat terheli. Ha az igazgatósági tag a jogellenességről tudomást szerzett és az ellen nem tiltakozott, a kártérítési felelősség alól mentesül akkor, ha a károsodást úgysem háríthatta volna el. (Kúria P. IV. 5750/1936.) Igazgatósági tag nem mentesül, ha az ügyvezetést másik tagra bízzák. Az igazgatósági tagoknak a Kt. 182. §-ában meghatározott ügyintéző kötelességéből folyik a r. t. ügyvitelének irányítása és az ügyvezetés állandó ellenőrzésére vonatkozó kötelessége. Az igazgatóság tagjai az ezen alapuló felelősségtől nem mentesülhetnek azért, mejii; az ügyvezetést az igazgatóság' egy vagy több tagjára bízzák. (Kúria P. IV. 5605/1936.) A K. T. 190. §-ához. Igazgatósági jogkör korlátozása. Az alapszabályoknak az az intézkedése, amely a cégjegyzés érvényességét ahhoz köti, hogy a céget jegyző három igazgatósági tag különböző csoprthoz tartozzék, ha pedig az egyik aláíró cégjegyző, a. céget rajta kívül jegyző két igazgatósági tag más csoporthoz tartozzék, a társaság benső jogviszonyaiban törvényes rendelkezésbe nem ütközik, mert a Kt. 189. §. első bekezdéséből világosan kitűnik, hogy az alapszabályok az igazgatóság képviseleti jogát a részvénytársaság belső jogviszonyában korlátokhoz köthetik. A részvénytársaságoknak harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyában azonban ilyen korlátozásnak helye nincsen, mert a Kt, 190. §-a akként rendelkezik, hogy az igazgatóság jogkörének az alapszabályokban megállapított korlátozásai 'harmadik személyek irányában joghatállyal nem bírnak. Ezek szerint az alapszabályok csoportokat létesítő és a cégaláírás érvényességére vonatkozó rendelkezései a társaság belső jogviszonyában mindenképen érvényesek. Következésképen azokat megsemmisíteni sem lehet, mert az a körülmény, hogy a csoportokkal kapcsolatos korlátozó rendelkezéseknek harmadik személyekkel szemben joghatálya nincsen, csali azt a következményt vonhatja maga után, hogy az alapszabályok 12. §-ának a cégjegyzést korlátozó része, valamint az igazgatósági tagoknak mely csoportba való tartozását a harmadik személyek tájékoztatására rendelt cégjegyzékbe bevezetni nem lehet. (Kúria Pk. IV. 2511/1938.)