Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

88 Igazgatósági tag cégjegyzési jogosultsága nem korlátozható. A 68.300/1914. I. M. számú rendelet 29. §-ában foglalt jogszabálynál fogva a m. kir. Kúria az alapszabályok 32. §-ának fennidézett szövegét egész terjedelmében vizsgálat alá vette abból a szempontból, hogy az nem ütközik-e törvénybe. Erről a részvénytársaság belső jogviszonyában nem lehet szó, mert a K. T. 189. §-ána,k első bekezdéséből világosan kitűnik, hogy az alapszabályok vagy közgyűlési határozatok az igazgatóság képviseleti jogát a részvénytársaság belső jogviszonyában koalátokhoz köthetik. A részvénytársaságnak harmadik személyekkel szemben fennálló jogviszonyában azonban ily korlátozásnak helye nincs, mert a K. T. 190. §-a akként rendelkezik, hogy az igazgatóság jogikörének az alapszabályokban vagy közgyűlési határozatban megállapított korlátozásai harmadik személyek irányában joghatállyal nem bírnak. A K. T. 189. §-a szerint a részvénytársaságot hatóságok és harmadik személyek irányában az igazgatóság képviseli. Az igazgatóságnak, mint a részvénytársaság törvényes képviselőjének ebbeli jogköréből az következik, hogy az igazgatóságnak állandóan abban a helyzetben kell lennie, hogy képviseleti jogát harmadik személyek irányában minden esetben az igazgatóságon kívül álló személyek közreműködése nélkül gyakorolhassa, vagys a részvénytársaság cégét minden esetben ily módon jegyezhesse. Az alapszabályoknak 32. §-a S. L. cégvezetőt nemcsak feljogosítja arra, hogy a részvénytársaság cégét az igazgatóság egy tagjával vagy egy ügyvezető igazgatóval együttesen jegyezhesse, hanem e §. utolsó mondata az igazgatóságnak ott névszerint meg nem nevezett tagjait arra kötelezi, hogy bizonyos esetekben a részvénytársaság cégét S. L. cégvezetővel, vagyis aH igazgatóságon kívülálló személlyel együtt jegyezzék. Minthogy azonban a fent kifejtettekből az következik, hogy az igazgatóság tagjait vagy azok egyrészét még eshetőlegesen sem lehet arra kötelezni, hogy a részvénytársaság cégét az igazgatóságon kívül álló személyekkel jegyezzék, az alapszabályok 32. §-a a K. T. 190. §-ába nyilván beleütközik annyiban, amennyiben S. L. cégvezetőt is azok között a személyek között sorolja fel, akiknek aláírása az érvényes cégjegyzéshez elengedhetetlenül szükséges. (Kúria Pk. IV. 4767/1935.) Igazgatósági tag kizárása a cégjegyzésből. A K. T. 184. és 185. §-aiból volt következtetés alapján nincsen akadálya annak, hogy egyes megnevezett vagy megjelölt igazgatósági tagok egyedül jegyezhessék a céget, ámde kötelező szabály az, hogy a cégjegyzésből az igazgatósági tagok egyike sem zárható ki. EMiez képest a módosításnak az a rendelkezése, mely szerint a vezérigazgató címmel felruházott igazgatósági tag önállóan jogosult a céget jegyezni, törvényszerű, ellenben az a rendelkezés, melynél fogva az igazgatóság többi tagjai csak a cégnek önálló jegyzésére jogosult vezérigazgatóval együttesen jeyezhetik a céget, ellenben együttesen egymással nem jegyezhetnek, a törvénnyel ellenkezik, mert a cégnek egyedül való jegyzésére jogosult vezérigazgató alá-