Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

86 peres is a részvénytársaság: igazgatóságának tagja lévén, a csődnyitási kérelem beadásának elmulasztásáért a felperest is ugyanolyan felelősség terheli, mint az alpereseket; ebből folyóan helyes a fellebbezési bíróságnak az a jogi álláspontja, hogy a csődnyitás elmaradásából származható esetleges kárát, amelynek keletkezésénél a felperes nem kisebb mértékben, mint az alperesek közrehatott, a részben szintén hasonló kárt szenvedő alperesektől a perbeli eset körülményei között jogszerűen nem követelheti. (Kúria P. IV. 3139/1933,) Igazgatóság felelőssége világgazdasági eseményekért. Arról, hogy az alperes kártérítési kötelezettsége gondatlansága alapján állapíttasség meg, csak akkor lehetne szó, ha, az igazgatóság tagjai figyelem és körültekintés mellett előre láthatták volna a P. Rt. megsegítése érdekében hozott áldozatok hiábavalóságát. Nincs megtámadva azonban a fellebbezési bíróság ítéletében foglalt az a tényállás, hogy a P. Rt. anyagi romlását a világgazdasági eseményeknek reá nézve kedvezőtlen alakulása okozta. Az egyéni akarat által nem irányítható ezeknek az eseményeknek mikénti alakulását azonban az igazgatóság tagjai nyilván nem láthatták előre és az elnökigazgatói jelentésnek azt a kitételét, hogy a P. Rt. nehéz krízisben van, a felperes tévesen értelmezi akként, hogy az igazgatóság a P. Rt.-ot már ekkor menthetetlennek tartotta. (Kúria P. IV. 422/1934.) Csőd alatt kártérítési kereset igazgatósági tag ellen. A károsult fél a r. t. igazgat, tagjai ellen a keresk. törv. 189. §-a alapján kártérítési keresetet indíthat akkor is, ha a r. t. kényszerfelszámolás vagy csőd alatt áll. A kártérítési kereset megindítható függetlenül attól, hogy a károsult a kény szerfelszámolási eljárás során jut-e, és ha igen, mily mérvű kielégítéshez, (Kúria P. IV. 3048/1938.) Igazgatóság felelőssége fiókintézeti napi ügyletek ellenőrzéseért. Az alpereseket mint részvénytársasági igazgatóság tagjait az ügyvitel és ellenőrzés körében terhelő kötelesség nem értelmezhető akként, hogy a részvénytársaság fiókintézetének oly napi ügyleteiről is tudomást kell szerezniök, illetve a fiókintézetek oly napi ügyleteibe is irányítóan és ellenőrzőén kell befolyniok, melyekről ezek a pénzintézeti ós kereskedelmi gyakorlat szerint a főintézetnek részletes jelentést nem is adnak. (Kúria P. VII. 2857/1936.) Igazgatósági tag tiltakozási kötelessége. Perbe nem vont igazgatósági tag felelőssége később külön bírálandó el. Abból a körülményből, hogy az igazgatóság több tagjával szemben a kártérítési felelősség valamely előző perben ki lett mondva, nem következik, hogy az akkor perbe nem vont tagok is