Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

85 nak, köztük az alpereseknek az a cselekménye, mely a rejtett tartalékoknak nyereségképzésre való fordítására vonatkozik, nem tekinthető vétkesnek; következesképen nem szolgálhat jogszerű alapul a kereseti kár követelésére. (Kúria P. IV. 4764/1935.) Igazgatóság jogkör-korlátozásának kikényszerítése. Ha a felperes által követelt alperesi üzletvitelt alapszabály vagy közgyűlési határozat rendezné is, akkor sem jogszerű az a kereseti kérelem, hogy az alperesek ezeknek a rendszabályoknak követésére pénzbírság és végrehajtás terhével köteleztessenek, mert a megbízott — és így a részvénytársasággal szemben a részvénytársaság igazgatója is — a megbízás megfelelő ellátására kényszereszközökkel nem szorítható, hanem a kötelességellenesen eljáró megbízottal szemben csupán a megbízás visszavonásának ós kártérítésnek lehet az anyagjogi jogszabályok szerint helye. (Kúria P. IV. 308/1935.) Igazgatóság s az összes részvények tulajdonosának jogviszonyo. E. A., mint a részvénytársasági összes részvények tulajdonosa, kétségkívül jogosítva volt a szóbanlevő szénmennyisógeket a részvénytársaságot kötelező hatállyal megrendelni anélkül, hogy ehhez a cégjegyzékben a részvénytársaság igazgatóságának tagjaiként bejegyzett S. Á. és H. J. hozzá járulását ki kellett volna kérnie. Mert az igazgatóság, mint a részvénytársaságnak közege, az összes részvények tulajdonosát elhatározásában akkor sem korlátozhatja, ha az közgyűlési határozat alakján kívül nyilvánul is meg. (Kúria P. IV. 2450/1933.) Igazgatósági tag tilos cselekménye. A kereskedelmi törvény 188. és 189. §-ai nem mentesítik a részvénytársaság igazgatósági tagjait akkor, amidőn állítólag a részvénytársaság nevében elkövetett, de saját személyes eljárásukban megnyilvánult tilos cselekményből eredő nem vagyoni kár megtérítése forog szóban. A Kt. 188. és 189. §-aiban foglaltak, vagyis a részvénytársaság igazgatósági tagjainak ügyviteli és képviseleti jogköre, nem tartalmaz kivételt amaz általános és parancsoló jellegű jogszabály alól, hogy tilos cselekmény elkövetésére szóló megbízás teljesítése a megbízás teljesítőjének a terhére is esik és a tilos cselekmény közvetlen elkövetőjét is felelőssé teszi. (Kúria P. VI. 4304/1933.) Vétkes igazgatósági tag pere az igazgatóság ellen. A részvénytársaság igazgatóságának tagjai felelnek ugyan azért a kárért, amelyet törvény vagy alapszabályellenes cselekvésükkel vagy mulasztásukkal másoknak okoznak (K. T. 189. §.), az irányadó tényállás szerint azonban 1927. évi július hó 4. óta a fel-