Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

4 a nyilvános ellenőrzést, amelynek a részvénytársaságok a hitelezők ós általában a köz érdekében alá vannak vetve, ennélfogva olyan jogellenes és vétkes cselekménynek minősül, amely a választásban résztvevőket felelőssé teszi azért a kárért, amely a végrehajtóbizottság intézkedéséből merült fel; a választásban résztvevők ugyanis annálfogva, hogy jogellenes tényükkel tették lehetővé, hogy a végrehajtóbizottság a részvénytársaság ügyvitelében közreműködjék, az anyagi jog szerint a végrehajtóbizottságnak az ügyvitel körébe tartozó minden tényeért egyetemlegesen felelősek, és pedig arra való tekintet nélkül, hogy az ilykép törvény- és alapszabályellenesen alakított végrehajtóbizottság ülésein egyik vagy másik részvényes részt nem vett. (Kúria P. IV. 901/1929.) Részvény kiállítása nem kötelező. Az a körülmény, hogy valamely részvénytársaságnak érvényes" részvényokiratai nincsenek, a tagsági minőséget és az ezen alapuló jogok gyakorlatát ki nem zárja, mert a részvénytársasági jogosultságot igazoló értékpapír kiállítása —< törvényi vagy alapszabályi rendelkezés hiányában — nem kötelező és a tagság más módon is bizonyítható; az ideiglenes részvényelismer vény, vagy részvényutalvány a még ki nem adott végleges részvényokiratot helyettesíti. (Kúria Pk. IV. 5006/1983.) Összes részvények egy kézben. Az a körülmény, hogy a részvénytársaság összes részvényei egy kézben vannak, a részvénytársaság jogi önállóságát nem szünteti meg. Következéskép ez a tény a részvénytársaságnak a társasági kötelezettségekért a, K. T. 188. és 203. §-ai értelmében fennálló felelősségót, valamint a részvényes felelősségének a K. T. 168. §-ában meghatározott korlátját nem érinti. (Kúria P. IV. 3854/1939.) Részvénytársaság célja. A részvénytársaságnak a K. T. 147. §-ában írt fogalmi meghatározásából következik, hogy a részvénytársaság jogi létének nem lényeges, alkotó eleme az, hogy kereskedelmi üzlet folytatására alakuljon. A részvénytársaság jogi meghatározásánál ugyanis nem a vállalat tárgya, hanem annak alakja az irányadó. A felhívott jogszabályban írt módon alakult társaság így — a vállalat céljára tekintet nélkül — részvénytársaságnak minősül és mint ilyen a K. T. rendelkezései alá esik. Az az érvelés ennélfogva, hogy kereskedelmi üzlet folytatására irányadó cél hiányában a M. F. r.-t.-ra a K. T. rendelkezései nem nyerhetnek alkalmazást: nem helytálló. (Kúria P. IV. 3854/1939.) Álrészvényes. Ha a részvényes a részvényeit harmadik személyre akár részvényesi jogok gyakorlása céljából csali színlegesen, akár valósággal,