Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

5 de visszaadási kötelezettséggel (fiduciárius alapon) ruházza át, az a harmadik mindkét esetben nem megbízott, hanem álrészvényes. (P. IV. 141/1938.) A K. T. 149. §-ához. R. t. alapítására irányuló alkalmi egyesülés. Valamely részvénytársaság alapítására irányuló, az alapítók között kétségkívül fennálló alkalmi egyesülés a célba vett kereskedelmi ügylet, az alapítás lebonyolításával, vagyis a részvénytársaság megalakulásával (esetleg az alapítás, mint az alkalmi egyesülés tárgyául szolgáló ügylet meghiúsulásával) erre vonatkozó egyéb megállapodás hiányában az alkalmi egyesülésre vonatkozó jogszabályok értelmében megszűnik. (Kúria P. IV. 4449/1934.) Törvényszerűen meg nem alakult részvénytársaság semmisségének jogkövetkezménye. A szóban levő és utólag sem pótolt hiányok miatt törvényszerűen megalakultnak nem tekinthető részvénytársaság semmisségének jogkövetkezménye, — amint azt a m. kir. Kúria P. IV. 3967/11928.,' P. IV. 1942/1930., P. IV. 3531/1930. számú határozataiban kimondotta — csak a részvénytársaság felszámolásának elrendelése lehet. Ez az igény pedig ebben az esetben már teljesítést nyert. Nem vitás ugyanis, hogy a szóbanlevő részvénytársaság már feloszlott, mert a részvénytársaság ellen a csőd még a kereset beadása előtt megnyittatott, amely eljárás a felszámolást pótolja. S minthogy a felperesek a részvénytársaság ellen a perben egyébként követelést az ingatlanokra vonatkozó eredeti állapot visszaállítására irányuló keresettől való elállás folytán nem támasztanak, a részvénytársaság semmissége önálló megállapításának szüksége nincsen. (Kúria P. IV. 2655/1936.) A K. T. 150. §-ához. Vállalat tárgyának megváltoztatása, kiterjesztése. A bírói gyakorlat a K. T. 150. §. harmadik bek. 1. pontját és 179. §-ának utolsó bekezdését akként értelmezi és alkalmazza, hogy a K. T. életbelépte után alakult részvénytársaságoknak a tervezetben szükségképen meghatározott és onnan az alapszabályokba átvett üzletkörét csakis az összes részvényesek egyhangú határozatával lehet megváltoztatni vagy az eredetitől eltérő más üzletkörre kiterjeszteni. Ezt a szabályt, mely tiltja az eredeti üzletkörnek többségi határozattal való megváltoztatását vagy kiterjesztését, a K. T. életbelépte előtt keletkezett részvénytársaságokra is alkalmazni kell,