Sándorfi Kamill (szerk.): A részvényjog bírói gyakorlata 1930-1940. Pótfüzet a „részvényjog bírói gyakorlata 1867-1930” c. műhöz (Budapest, 1940)

83 189. §-a alapján terhelő felelősség hatályának is az 1931. évi október hónapja a kezdő ideje. Ebből folyóan ez a törvényi felelősség csak azokat az igazgatósági tagokat terheli, akik a fenti időpontban az igazgatóságnak tagjai voltak, vagy utóbb tagjai lettek. Ámde az alperes igazgatósági tagságáról még az 1931. év május hó 28. napján joghatályosan lemondván, az alperes igazgatósági tagsága, ezzei további ügyviteli kötelessége és így a további ügyvitelért való felelőssége az 1931. évi május hó 28. napján megszűnik. Az 1931. évi október havában kötött felperesi ügyletekre nézve a K. T. 189. §-ában meghatározott felelősség tehát az alperessel szemben fenn nem áll. Általános magánjogi szabály az, hogy aki másnak valamely jogvédte érdekét jogellenesen és vétkesen, bár csak közvetve is megsérti, az köteles a sértettnek ebből eredő kárát megtéríteni. A felperessel kötött ügyletekből származó kárért tehát a részvénytársaság igazgatóságának csak azok a tagjai lehetnek felelősek, akik az ügylet megkötésekor az igazgatóságnak tagjai voltak. (Kúria P. IV. 91/1937.) Hitelezők kárkövetelései csődbe juttatott r. t. igazgatósági tagjai elleti. Az alperesek a felperesek kereshetőségi jogának hiányát vitató felülvizsgálati panaszukat arra alapítják, hogy a részvénytársaság igazgatósági tagjai ellen felelősségük alapján támasztható kártérítési igények csődben a részvénytársaság csődtömegéhez tartoznak és mint ilyenek a csődeljárás tartama alatt egyedül a csődtömeggondnok, a jelen esetben a kényszerfelszámolási eljárás folyamán csak a kény szerfelszámoló által érvényesíthetők. Ennek az érvelésnek azonban nincs jogszerű alapja, mert az említett jogszabály csak a kényszerfelszámolás vagy csőd alatt álló részvénytársaság részéről az igazgatóság tagjai ellen érvényesíthető kárkövetelésekre vonatkozik, nem alkalmazható ellenben a részvénytársaság hitelezőinek, mint harmadik személyeknek az igazgatósági tagok ellen a K. T. 189. §-a alapján támasztott igényeire. (Kúria P. IV. 3048/1938.) Igazgatósági tag pere igazgatósági vagy felügyelőbizottsági tag ellen. A részvénytársaság igazgatósági tagja maga is oka volt a szóbanforgó károsodásnak. Ebben a helyzetben pedig a többi igazgatósági tag vétkességi fokának és a kárral való kapcsolatának figye lembevétele mellett sincs helye annak, hogy a károsult igazgatósági tag a kárát akár csak egy részben is az igazgatósági tagtársaitól a K. T. 189. §-ára támaszkodva követelhesse, avagy hogy a saját mulasztásának következményét a felügyelet hiányossága címén a felügyelőbizottság tagjaira is átháríthassa. (Kúria P. IV. 182/1932.) Nagyrészvényes viszonya az igazgatósághoz. A felperesnek mint részvénytársaságnak képviseletére igazgatósága hivatott és ily jog W. G. igazgatót azon az alapon, hogy